105 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60 százalékát.2026. január 1. napjától a minimálbér emelése növekedést eredményezett a levonás alól mentes munkabér összegében. A minimálbér nettó összege 214.662 forintra, mely alapján a levonásmentes munkabérrész 128.797 forintra emelkedett.A levonásmentes munkabérrész azt a végrehajtási eljárást tűrni kényszerült adós számára biztosított, elégségesnek gondolt jövedelemösszeget jelöli, melyet a jogalkotó az adós és családja megélhetése érdekében az adós rendelkezésében hagy. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.Az elvégzett munka ellenértékét, a munkavállaló részére járó munkabért utólag, a tárgyhónapot követő tizedik napig kell a munkavállaló részére kifizetni. A kifizetett munkabérrel összhangban a kifizetésre vonatkozó szabályozással a tárgyhó tizedik napjáig a munkavállaló részére egyértelműsített, érthető elszámolást, tájékoztatást kell nyújtani.Eltérő megállapodás hiányában a munkavállalót megillető 2025. december havi munkabér 2026. január hónapban esedékes.A hivatkozott generális szabályozás mellett az év utolsó hónapjára járó munkabér-kifizetés tekintetében az Szja-tv. konkrét rendelkezést is tartalmaz. Az Szja-tv. 26. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.A szemléltetett munka és adójogi összevetés ismeretében[…]

Részlet a válaszából: […] rehabilitációja nem javasolt, vagy= rehabilitálható, és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri;– minimum az alapösszeg 45 százaléka, 66.230 forint, ugyanakkor maximum az alapösszeg 150 százaléka, 220.765 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy= egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint= rehabilitálható, és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri;– nem lehet kevesebb az alapösszeg 50 százalékánál, 73.590 forintnál, ugyanakkor annak a 150 százalékát, 220.765 forintot sem haladhatja meg, ha a megváltozott munkaképességű személy kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható;– minimum az alapösszeg 55 százaléka, 80.950 forint, ugyanakkor maximum az alapösszeg 150 százaléka, 220.765 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege 2026. évben– az alapösszeg 30 százaléka, 44.155 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy= egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy= rehabilitálható, és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de a kérelem benyújtásának[…]

Részlet a válaszából: […] mutató, ám huzamosabb tartamú feladatellátás tartós megbízásként értékelhető, és biztosítási kötelezettséget is keletkeztet.A jogviszonyt a foglalkoztató 1115 jogviszonykódon tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. Az eddig alkalmazott gyakorlattól eltérően a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, és a biztosítási jogviszony fennállását a megbízás kezdőnapjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.A foglalkoztatás várható jövőbeni gyakorlata bizonyára szélesíteni fogja a polgári és munkajogi, valamint társadalombiztosítási jogi szempontok alapján különös vegyes jogviszony gyakorlati spektrumát, jelenleg bizonyos, hogy a tartós megbízás társadalombiztosítási hatálya nem függ a járulékalapot képező jövedelemtől.A tartós megbízási jogviszonyban álló személy a jogviszony létrejötte kezdőnapjával, a bejelentés megtételével biztosítottá válik.A végrehajtási eljárás – azon belül a munkabérletiltás – tekintetében a tartós megbízás díjazása össz-hangban áll a Vht. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel, nevezetesen az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt arra hívja fel, hogy – a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül – az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.A munkabér jellegű kifizetések az eltérő foglalkoztatási jogviszonyokban széles terjedelmet ölelnek fel, ezért a jogalkotó a munkabérfogalom meghatározása során igyekezett a követelések kielégítése érdekében minél nagyobb biztonsággal behatárolni, és ezzel a letiltás hatálya alá vonni. Ez magyarázatul szolgál arra, hogy a munkabérletiltás alapját képező jövedelem a Vht. három elkülönült fejezetrészében is egymást segítve értelmezésre és kifejtésre került.A munkavállalói munkabér további meghatározása szerint a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. A dolgozó személy munkából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől[…]

Részlet a válaszából: […] „egyszerű” megbízásként kezeli az adott megbízásokat, és akkor nem keletkezik biztosítási és járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség. Amennyiben a tartós megbízást választja, akkor viszont az érintettekre kiterjed a biztosítás, és a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 30 százalékának (322.800×30% = 96.840 forint) alapulvételével meg kell fizetnie. (Ezt a megoldást abban az esetben mindenképpen célszerű lenne választania, ha a megbízási díjból származó jövedelem havi összege meghaladná a biztosítási határösszeget, hiszen ez adminisztrációs könnyítést jelentene a számára, illetve a biztosítottak e jogviszonyuk alapján egyszerűbben vehetnék igénybe az esetleges pénzbeli ellátásokat.)Ami az első kérdést illeti: rögzítenünk kell, hogy a tartós megbízásra vonatkozó előírások nem írják felül a társas vállalkozók vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályokat, miszerint a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az érintett személyes közreműködése révén eleve társas vállalkozónak tekintendő.Tehát, ha az ügyvezető[…]

Részlet a válaszából: […] járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás, az árvák kiegészítő támogatása és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, hősi kiegészítő rokkantsági támogatásban, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény[…]

Részlet a válaszából: […] díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. A Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja ugyanígy rendelkezik a szociális hozzájárulási adóról is. A jogszabály egyik esetben sem említi a kivételek között a GYET-et, ami azt jelenti, hogy a vállalkozónak csak akkor kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie, ha ténylegesen van jövedelme.Az átalányban megállapított jövedelem után tehát meg kell fizetni a közterheket, de természetesen csak abban az esetben, ha a vállalkozó jövedelme eléri az adóköteles részt, azaz az éves minimálbér felét. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.48. pontja alapján ugyanis adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.A mentesített összeg feletti jövedelem után a vállalkozónak[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonyt vagy a Magyar Honvédséggel fennálló szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt tölt be vagy létesít.Az öregségi nyugellátást a közszférában létesített jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.A nyugellátás kötelező szüneteltetésére előírt szabály a nyugdíjas költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésére vonatkozik, az egyházi vagy civil fenntartású köznevelési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személyekre nem kell alkalmazni. Azaz, ha a nyugdíjas pedagógus foglalkoztatója nem költségvetési intézmény, az intézmény fenntartója nem tankerületi központ, akkor az öregségi nyugdíj mellett létesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alapján nem kerül szüneteltetésre az ellátás.A nyugdíj folyósításának szüneteltetése alól mentesülnek azok a nyugdíjasok is, akik a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, vagy egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél vállalnak[…]

Részlet a válaszából: […] bányászok egészségkárosodási járadékát, fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, polgármesterek közszolgálati járadékát, a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás, az árvák kiegészítő támogatása és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást, hősi kiegészítő rokkantsági támogatást, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdése alapján.E minimumszabály alól akkor mentesül a munkaadó, amennyiben a munkaviszonyban álló dolgozó– CSED-ben, GYED-ben, GYOD-ban, örökbefogadói díjban, GYES-ben, GYET-ben, ápolási díjban részesül, vagy– a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban folytat tanulmányokat,– szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, vagy– a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató.A más munkáltatónál[…]

Részlet a válaszából: […] év telt el. A felróhatóság fogalmát a jogszabály tágan kezeli. Az ellátás felvétele egyrészt akkor róható fel, ha az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette. Például tudta, hogy gyermeke már nincs a háztartásában, de az utána járó ellátást ennek ellenére felvette. A felróhatóság másik oka az, ha az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Az esetek többségében a jogalap nélküli kifizetések jogalapját az képezi, hogy az ügyfél a részére előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti. Az ellátásra jogosult ugyanis az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Írásban kell bejelenteni valamennyi változást, de nemcsak a folyósítás, hanem a szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt is fennáll a bejelentési kötelezettség. Különösen lényeges bejelenteni a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét, az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását. Abban az esetben, ha a leírt körülményeket megvizsgálva nem ért egyet a visszafizetésre kötelező határozattal, akkor az átvételtől számított 30 napon belül jogorvoslattal élhet, vagyis bírósági keresettel fordulhat a határozatban megjelölt bírósághoz.Ha arra a megállapításra jutott, hogy a határozattal egyetért, abban az esetben lehetősége van méltányossági útra terelni az ügyet. A méltányossági kérelem benyújtásának is megvannak a feltételei, melyeknek teljesülnie kell. A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan[…]