Háromgyermekes anyák kedvezménye I.

Kérdés: Jogosult lesz a háromgyermekes anyák kedvezményére egy szerb állampolgárságú munkavállaló, akinek van 3 felnőtt gyermeke, akiket Szerbiában nevelt fel, Magyarországon családi pótlékot nem kapott utánuk?
Részlet a válaszából: […] gyermeknek vér szerinti édesanyja vagy örökbe fogadó szülője legyen. A második feltétel, hogy ezeket a gyermekeket az anya nevelje úgy, hogy a magyar családi pótlékra jogosult, vagy korábban a gyermekeket legalább 12 éven át nevelte úgy, hogy magyar családi pótlékra volt jogosult.A Szerbiában felnevelt gyermekek után az anya nem jogosult[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címke:

Háromgyermekes anyák kedvezménye II.

Kérdés: Jogosult a háromgyermekes anyák kedvezményére az a munkavállaló, akinek már felnőtt első gyermeke 12 éves volt, amikor az anya Németországba ment dolgozni, addig itthon családi pótlékot kapott utána, de a jogosultsága még utána is megvolt, jelenleg pedig már Magyarországon dolgozik, és van két kiskorú gyermeke? Amennyiben igen, akkor elég a nyilatkozata, vagy szükséges még valamilyen más igazolás is?
Részlet a válaszából: […] teljesülését gyermekenként kell vizsgálni. A Magyarországon nevelt kiskorú gyermekek után a családi pótlékra jogosultság vélhetően fennáll. A már felnőtt gyermek esetén azt kell tisztázni, hogy a magyarországi családtámogatási szabályok szerinti családipótlék-jogosultság fennállt-e 12 évig. Ha a gyermek a külföldre költözés időpontjában még nem töltötte be a 13. életévét, előfordulhat, hogy nem teljesül a kedvezmény igénybevételéhez szükséges feltétel.A háromgyermekes anyák kedvezményének év közbeni érvényesítéséhez az anya az adóelőleg megállapításához nyilatkozatot tehet. A munkáltató felé nem kell igazolnia a nyilatkozata valóságtartalmát, de meg kell adnia a gyermekek adóazonosítóját[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címke:

Külföldi munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó

Kérdés:

Egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2024. augusztus 1-jétől szünetelteti a tevékenységét. Közben Ausztriában 20 órában munkaviszonyt létesített. 2025. december 1-jével szeretné újraindítani a tevékenységét. A törzsadatok alapján még mindig a Kata-tv. hatálya alá tartozik. Van neki a külföldi munkaviszonyról bejelentési kötelezettsége Magyarországon? A külföldi munkaviszony alapján nem került kizárásra a Kata-tv. hatálya alól. A 20 órás munkaviszony részmunkaidőnek számít, és emiatt lehet ő Magyarországon főállású katás vállalkozó? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha a munkaviszonya 25 órára változna?

Részlet a válaszából: […] biztosított személynek minősül.Tehát a vázolt esetben a kérdés az, hogy az ausztriai jogviszony létesítését követően a biztosítása Magyarországon vagy Ausztriában áll-e fenn.A 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint – ahogyan fentebb is említettük – a biztosítás abban az államban áll fenn, ahol az érintett munkaviszonyt létesített.Amennyiben a biztosítási kötelezettség Ausztriában terheli, nem választhatja a kisadózást, ugyanakkor egyéni vállalkozóként Magyarországon nem lesz biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az egyéni vállalkozásban szerzett jövedelem után is Ausztriában kell leróni a társadalombiztosítással kapcsolatos közterheket.A Magyarországon tajszámmal rendelkező személynek a más EU- (EGT-) tagállamban létrejött biztosítást és annak megszűnését is 15 napon belül be kell jelenteni az egészségbiztosítás ellátásaira jogosultakról vezetett nyilvántartásba az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére.Fontos,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.Jelen esetben erről van szó, hiszen az érintett rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, ami alapján természetesen biztosítottá válik, ezenkívül pedig egyéni vállalkozói jogviszonya van, ahol az átalányadózásra vonatkozó szabályok szerint teljesíti a közteherfizetést, és ahol szintén biztosítottnak minősül.A Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése szerint az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér, illetve a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő tevékenységet végző vállalkozó esetében a garantált bérminimum.A szociális hozzájárulási adó alapjára a tb-hez hasonló szabályok vonatkoznak annyi különbséggel, hogy 2025-ben a szocho alapja havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka. 2026. január 1-jétől azonban megszűnik a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó 112,5 százalékos szorzó, így az adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.Ennél a pontnál kap azonban fontos szerepet a többes jogviszony. A Tbj-tv. 42. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis az egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie a minimális járulékot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzettséget nem igénylő munkakör

Kérdés:

Érvényesíthető továbbra is a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az után a raktáros munkakörben dolgozó munkavállaló után (FEOR 9223), aki a munkaidejének körülbelül 10 százalékában targoncával árut mozgat, amihez rendelkezik a szükséges szakképesítéssel?

Részlet a válaszából: […] egyértelműen fogalmaz, miszerint, ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben, vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottja, táppénzjogosultsága

Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] sem lenne kötelezett.Adott esetben az említett munkaviszonyon kívül (betartva az erre vonatkozó időkorlátokat) szóba jöhetne az egyszerűsített foglalkoztatás, pontosabban az alkalmi munkavállalás is. Ebben az esetben viszont az őstermelői járulékfizetési kötelezettség továbbra is fennáll.Az alkalmi munkavállalásra vonatkozó szabályokat az Efo-tv. tartalmazza. Ennek értelmében az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja mega) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.A jogszabályban meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.2025. december 31-ig alkalmi munkának minősül az Efo-tv. 2. §-ának 3. pontja alapján a munkáltató és a munkavállaló közötta) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, ésb) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, ésc) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerűsített foglalkoztatás létszámkerete

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó létszámkeretet abban az esetben, ha „A” cégből jogutódlással kivált „B” cég, ahol az alkalmi munkavállalók is vannak? Újonnan alakult cégnek számít a „B” vállalkozás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] az esetben – álláspontunk szerint – az újonnan alakuló cégre vonatkozó szabályok szerint kell a létszámkeretet meghatározni, míg a korábbi létszámadatokkal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címke:

Biztosítási előzmény adózási forma váltása esetén

Kérdés: Figyelembe vehető a kisadózás időszaka a munkaviszonyban igényelt pénzügyi ellátásokra való jogosultság megállapítása során biztosítási előzményként abban az esetben, ha a Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adózási formát vált, vagy csak vállalkozóként áll fenn a folyamatos biztosítási jogviszony? Változik a helyzet abban az esetben, ha nem a vállalkozó dönt a váltásról, hanem főállású munkaviszony létesítése miatt kikerül a Kata-tv. hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] vizsgálni a munkaviszonyában és egyéni vállalkozói jogviszonyában.Ez utóbbit az adózási mód változása annak ellenére sem érinti, hogy a kisadózói jogviszonyt és az egyéni vállalkozói jogviszonyt a Tbj-tv. külön biztosítotti jogviszonyként nevesíti.Az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdése értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.Véleményünk szerint ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó jogviszonyában megállapításra kerülő ellátások alapjának a meghatározása során a kisadózói ellátási alap (is) figyelembevételre kerül, azaz az egyéni vállalkozást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címke:

Betegszabadság és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai kifizetésére vonatkozó ügyintézési határidő

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató esetén milyen, jogszabályban rögzített határidő vonatkozik a betegszabadság idejére járó ellátás, táppénz, GYES, GYED, GYÁP, CSED-re vonatkozó munkavállalói igény jogszerűségének foglalkoztató általi megállapítására, illetve a munkavállaló részére történő kifizetésére? Jogszerű a foglalkoztató eljárása, amennyiben a fent felsorolt ellátásokat a havibérek megfizetésével egy időben fizeti meg (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig)?
Részlet a válaszából: […] alapján a tényállás tisztázott-e vagy sem.Amennyiben a kérelem elbírálásához minden feltétel adott, az ügy sommás eljárásban intézhető. Ebben az esetben a kifizetőhelynek 8 napon belül el kell bírálnia a kérelmet, és– ha alakszerű döntést kell hoznia, akkor legkésőbb a 8. napon intézkednie kell a döntés közlése iránt is,– ha a határozathozatal mellőzésével hozza meg a döntését, akkor legkésőbb a 8. napon ki kell utalnia a biztosított részére a táppénzt, baleseti táppénzt.Az Eb-tv. R. 39. §-ának (1) bekezdése szerint a táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítési támogatás iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetése, a szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor, valamint a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt végzett keresőtevékenység miatti mérték változása esetén az Ákr. 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt.Abban az esetben tehát, ha egy munkavállaló táppénz, gyermekápolási táppénz, illetve baleseti táppénz iránti kérelmet nyújt be, a kérelem elbírálásához minden adat rendelkezésre áll, és pozitív döntés születik, a kifizetőhelynek 8 napon belül ki kell fizetnie az ellátást.A kifizetőhelynek lehetősége van arra, hogy határozattal bírálja el a táppénz, illetve a baleseti táppénz iránti kérelmet akkor is, ha az egyébként – az Eb-tv. R. 39. §-ának (1) bekezdése alapján – nem lenne kötelező. Ha ilyen esetben a kifizetőhely sommás eljárásban hozza meg a határozatát, akkor az ellátást a határozathozatalt követő 8 napon belül kell folyósítani.Ha a kifizetőhely megállapítja, hogy az előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint az egyébként rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás nem tisztázott, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és a teljes eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el.Ebben az esetben az eljárás megindításától számított 8 napon belüla) a kérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti vagy érdemben dönt,b) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése iránt intézkedik, vagyc) szükség esetén rendelkezik a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel.Az ellátásokkal kapcsolatos ügyekben általában azért hosszabbodik meg az ügyintézési határidő, mert hiányzik valamilyen igazolás, vagy a kérelem elbírálásához szükséges egyéb adat. Ezek beszerzésének érdekében egy alkalommal a kifizetőhely hiánypótlásra szólíthatja fel a dolgozót. Ez történhet személyesen vagy telefonon, e-mailben, vagy a helyben szokásos más módon is (ez esetben feljegyzést kell készíteni a megkeresésről), amennyiben viszont legkésőbb a kérelem benyújtását követő 8. napon a hiányt a biztosított nem pótolja, úgy gondoskodni kell a hiánypótlásra felhívó végzés kiadásáról. A teljes eljárásban az ügyintézési határidő maximum 60 nap, de természetesen a kifizetőhelynek törekednie kell arra, hogy a dolgozó mielőbb hozzájusson az őt megillető[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Táppénz magánegészségügyi szolgáltatónál végzett beavatkozás esetén

Kérdés: Magánegészségügyi szolgáltatónál végzett beavatkozás esetén lehetséges keresőképtelen állomány, illetve táppénzfizetés?
Részlet a válaszából: […] esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget, ideértve a jogszabály szerinti, nem finanszírozott ellátás igénybevétele miatti keresőképtelenséget is.Tehát, amennyiben kórházi ellátásról van szó, akkor a magánkórház is igazolhatja a keresőképtelenséget, és jogosult lehet betegszabadságra, illetve táppénzre.Abban az esetben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:      
1
2