119 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] nevével és a 1916 Budapest egységes postacímmel megcímezve, elektronikusan pedig a www.magyarorszag.hu honlapon lehet előterjeszteni. A www.magyarorszag.hu oldalon a „Nyugdíj” címszó alatt megjelenik az összes ügyintézési lehetőség. Az „Ellátások igénylése” cím alatt található az öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges űrlap.Ami a nyugdíj melletti munkavállalást illeti, az öregségi nyugdíj mellett keresetkorlátozás nélkül lehet munkát vállalni, így a nyugdíjas egyidejűleg megkapja a nyugdíját és a keresetét is. Ez alól a szabály alól egy kivétel van, ha a nyugdíjas a közszférában helyezkedik el. A nyugellátás folyósításának szünetelésével kell számolni, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.A felsorolt jogviszonyok létesítése esetén a nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell.Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.Kérelemre mentesül a folyósítás szüneteltetése alól az a nyugdíjas, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben dolgozik. Az ellátás folyósításának szüneteltetés alóli mentesítését az érintettnek kell kérelmeznie a nyugdíjfolyósító szervnél.A kérelemhez mellékelni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a foglalkoztató szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, köznevelési intézménynek vagy szakképző intézménynek minősül, valamint a jogviszony fennállására és keletkezésének (megszűnésének) időpontjára vonatkozó adatokat. A bejelentéshez szükséges nyomtatványok megtalálhatóak a www.allamkincstar.hu honlapon a „Nyugdíj” címszó alatt a „Nyugdíjfolyósítás”-sal kapcsolatos tudnivalók között „A nyugdíj folyósításának szüneteltetése”, azon belül pedig a „Közszférában történő foglalkoztatás miatti szüneteltetés” cím alatt.A nyugdíjba[…]

Részlet a válaszából: […] §-ának (1) bekezdése szerint a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított ún. diplomás gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.A kérdés szempontjából ez egy nagyon fontos jogszabály. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt ugyanis a biztosítás szünetel. Ez az érintett munkavállalóra vonatkozóan két dolgot eredményez. Egyrészt, a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté, mert ebben az esetben nem lép érvénybe az ún. 45 napos szabály (hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követően még 45 napig fennmarad), mert a biztosítási jogviszony nem szűnik meg, csak szünetel.Másrészt, mivel a 30 napnál hosszabb ideig tartó fizetés nélküli szabadság megszünteti a biztosítás folyamatosságát, így a fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó csak annyi időre lehet jogosult táppénzre, amennyit a fizetés nélküli szabadság után a keresőképtelenség első napjáig dolgozott. A táppénz összege is lényegesen alacsonyabb lesz így, mert az alap és a mérték is kedvezőtlenebb szabályokkal számítódik. Ha a munkavállaló nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási idővel, akkor a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani az alapot. Ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a kisebb összeget kell figyelembe venni. A táppénz 60 százalékos mértékéhez legalább 730 nap folyamatos biztosítási időre van szükség, így egy 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság után csak 50 százalék lesz a táppénz mértéke.Abban az esetben, ha a munkavállaló várandós lesz, a CSED-jogosultságot már egyszerűbb eldönteni.Az Eb-tv. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított[…]

Részlet a válaszából: […] rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (A rendelet előírásai pedig 2025. január 1-jétől „beemelésre” kerültek a törvénybe.)Az említett rendelet értelmében a 2024. augusztus 1-jét követően létesített munkaviszonyok esetében csak az tekintendő munkaerőpiacra lépőnek, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj-tv. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.Ezzel párhuzamosan a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény időtartama 1 év + 6 hónapra csökkent. Ez azonban a 2024. júniusban kezdődött munkaviszonyok utáni kedvezményt (2 + 1 év) nem érintette, illetve érinti.Ugyanakkor a kedvezményezett foglalkoztatott utáni kivaalap kedvezménymértékét a Kiva-tv. – a Szocho-tv. előírásaitól függetlenül – állapítja meg.A jogszabály 2. §-a 20. pontjának b) alpontja 2024. december 31-ig a következők szerint rendelkezett: a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett (tehát a munkaerőpiacra lépőnek minősülő) foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás[…]

Részlet a válaszából: […] az ellátásra való jogosultság megnyílásakor is lehetősége lenne.Az Eb-tv. R. 28. §-a (5) bekezdésének első mondata értelmében a fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül. A kérdés szempontjából a legfontosabb azonban, hogy az említett jogszabálynak van egy második mondata is, amely szerint – többek között – az Eb-tv. 39/A. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan vagy jogszabály szerint átalakult jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállaló jelenleg fennálló biztosítási jogviszonyának kezdőnapja az a nap lesz, amikor először létesített a jelenlegi foglalkoztatójánál közalkalmazotti jogviszonyt. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a munkakör megváltozott, a lényeg, hogy mindkét esetben közalkalmazotti jogviszonyban állt/áll a dolgozó.A korábbi jogviszonyoknak, illetve a jogviszony folyamatosságának egyébként az ellátásokra való jogosultság megállapítása, táppénz esetén a jogosultság hossza, illetve az ellátás százalékos mértének megállapítása során is van jelentősége. Ebben az esetben egyébként az sem lenne gond, ha az új munkakörrel egy új biztosítási jogviszony kezdődne, hiszen a két jogviszony között nem telt el 30 nap.Az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján irányadó időszak[…]

Részlet a válaszából: […] Tehát lényeges, hogy a biztosítottnak van jogosultsága.Mivel az apának a gyermek születését követő 169. napon nincs biztosításra kötelezett jogviszonya, ezért e naptól nem lehet részére a GYED-et megállapítani. A kérdéses esetben az apának 2025. augusztus 1-jétől nincs biztosításban töltött ideje Magyarországon, ezért csak ettől az időtől beszélhetünk a jogosultságáról. Az ellátásra való jogosultság szempontjából fontos információ, hogy az anya vagy az apa jelenleg részesül-e Ausztriában a gyermek után valamilyen családi ellátásban. Amennyiben igen, akkor Magyarországon kizárólag a GYED és a külföldi ellátás különbözetére lehet jogosult, amennyiben a GYED összege magasabb. Abban az esetben, ha a külföldi ellátás összege a magasabb – az ellátások halmozódásának tilalma miatt –, Magyarországon GYED nem folyósítható.[…]

Részlet a válaszából: […] vonatkozó enyhítés nem került átvezetésre. A Cst. 21. §-ának (1) bekezdése továbbra is akként rendelkezik, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – keresőtevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat.Ugyanakkor a kérdésben említett ügyvezetőre ez a korlát nem vonatkozik. Ő ugyanis az ügyvezetést megbízási[…]

Részlet a válaszából: […] hozzátartozói nyugellátást,f) mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,g) mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,h) korhatár előtti ellátást,i) szolgálati járandóságot,j) átmeneti bányászjáradékot,k) táncművészeti életjáradékot,l) rokkantsági ellátást,m) rehabilitációs ellátást,n) baleseti járadékot,o) rokkantsági járadékot,p) bányászok egészségkárosodási járadékát,q) fogyatékossági támogatást,r) vakok személyi járadékát,s) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,t) polgármesterek közszolgálati járadékát,u) a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny-tv. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő[…]

Részlet a válaszából: […] közszférában dolgozik? Nem kaphatja egyszerre a munkabért és a nyugdíjat is az, aki nyugdíjasként közalkalmazotti jogviszonyt, költségvetési intézménynél fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt, vagy a Magyar Honvédséggel fennálló szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt tölt be vagy létesít.Az öregségi nyugellátást a közszférában létesített jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.A nyugdíj folyósításának szüneteltetése alól csak az a nyugdíjas jelent kivételt, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben,[…]

Részlet a válaszából: […] meghatározott családtámogatási ellátásokban részesülő, továbbá néhány esetben gyermekgondozási díjban és csecsemőgondozási díjban részesülő lakosok számára kisgyermekes bérlet formájában utazási kedvezményt biztosít. A kedvezmény jellemzően az adott településen lakcímmel rendelkező lakosok számára elérhető. A bérletkedvezmény igénybevétele az egyes településeken különböző módon történhet, elsődlegesen azonban kisgyermekes bérletigazolványt kell kiváltani, majd ezzel lehet a kedvezményes kisgyermekes bérletet használni. Ehhez azonban minden esetben a jogosultság igazolása szükséges. Azok számára, akik gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás ellátásokban részesülnek, az illetékes kormányhivatal családtámogatási szervezete az utazási kedvezményre való jogosultság igazolására a többi hatósági bizonyítványtól (mint például kedvezményes étkeztetés, lakásvásárlás stb.) elkülöníthető jelzéssel ellátott hatósági bizonyítványt állít ki. Budapesten ez a szervezet a Budapest Főváros Kormányhivatalának Családtámogatási Főosztálya. Ehhez hasonlóan állít ki igazolást a szintén illetékességgel rendelkező kormányhivatal egészségbiztosítási szervezete a biztosítási alapon a gyermekek után járó ellátásokra jogosult személyek részére. A közlekedésszervező vagy a közlekedési társaság a bemutatott, becsatolt hatósági bizonyítvány alapján adja ki az utazási kedvezmény igénybevételére az adott településen használatos bérletigazolványt, egyéb igazolást, és egyben saját nyilvántartásában gondoskodik arról, hogy a hatósági bizonyítvány azonosító száma, valamint az ellátás folyósításának várható utolsó napja is feltüntetésre kerüljön. A hatósági bizonyítványt az említett szervekhez, valamint a családtámogatási és társadalombiztosítási kifizetőhelyekre személyesen, vagy postai úton az igény feltüntetése esetén adnak ki azoknak, akik a hatósági bizonyítvány kiadása napján a korábban felsorolt ellátásokban részesülnek. Az igazolványnak tartalmaznia kell az azonosítási számon felül a nevet, a születési időt, helyet, az igénybe vevő anyja nevét, tajszámát, állandó lakcímét vagy tartózkodási helyét, az ellátás kezdő- és várható utolsó napját. A szabályszerűen elkészített hatósági bizonyítvány[…]

Részlet a válaszából: […] intézmény azonosító adatait, a képzésre vonatkozó adatokat – ideértve a képzés kezdetét és befejezését is – tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a 7. § a) pontja szerinti igénylő igazolja, hogy külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott olyan tanulmányokat, amelyek a külföldi állam joga szerint kiállított olyan oklevélhez vezetnek, amely a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása alapján,3. a 7. § a) pontja szerinti igénylő keresőtevékenysége alapján valamely más állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, vagy4. a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősülazzal, hogy a kétéves jogosultsági időszak számítása során a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani, és a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap – illetve a 2) pont szerinti hallgatói jogviszony megszűnését követően legfeljebb 6 hónap – megszakítás van, amelynek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele, valamint az 1)–3) pont szerinti jogviszony szünetelése nem minősül a jogviszony megszakításának, de ennek időtartama a teljesítendő kétéves jogosultsági időszakba szintén nem számít bele, továbbá a kölcsön igénylését megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a), b) vagy d)–k) pontjai szerinti jogviszonyban – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt – töltött időnek vagy olyan időszaknak kell minősülnie, amely alatt az igénylő a Tbj-tv. 4. §-ának 11) pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek tekintendő, vagy a 7. § a) pontja szerinti igénylőként Magyarországon valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet számára folytatott keresőtevékenysége alapján e másik állam vagy nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó szakképző intézményben nappali[…]