94 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] meg határozattal az öregségi nyugdíjat, de a jogviszonya megszűnésének időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A 2023. évi LII. tv. alkalmazása során nyugdíjasnak minősül továbbá az a személy is, akinek a részére a nők kedvezményes nyugdíját határozattal állapították meg, vagy akinek a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyt (nyugdíjat) állapítottak meg, vagy egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.A 2023. évi LII. tv. a jubileumi jutalom helyett a köznevelési foglalkoztatotti jutalom elnevezést használja. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár huszonöt, harminc és negyven év szakmai gyakorlat esetén. A szakmai gyakorlati időbe beszámítható időket a 2023. évi LII. tv. sorolja fel. Beszámítható például a szakmai gyakorlati időbe a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony stb.Ha a jogviszony azért szűnik meg, mert a dolgozó a felmentés közlésének, vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének évében esedékessé váló köznevelési foglalkoztatotti jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. Tehát a kérdezőnek jár a köznevelési foglalkoztatotti jutalom a harminc év szakmai gyakorlata után, annak ellenére, hogy a jogviszonya korábban, a „jubileumi év letöltését” megelőzően szűnik meg.Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a nyugdíjazás miatt szűnik meg (áthelyezés, rendkívüli felmentés vagy elbocsátás esetét kivéve), a negyven évhez kötődő köznevelési foglalkoztatotti jutalom akkor is jár, ha a dolgozó legalább harmincöt évi szakmai gyakorlattal rendelkezik.A köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetése nyugdíjbiztosítási szempontból sem lényegtelen, hiszen annak összegét az öregségi nyugdíj összegébe bele kell számolni.Végül a nyugdíjazást követő tanítóként történő munkavállalásról. Az öregségi nyugdíj[…]

Részlet a válaszából: […] szükséges szolgálati ideje, mind a „nők 40”-hez szükséges jogosultsági ideje tekintetében teljes szolgálati időt és jogosultsági időt szerzett.Ugyanakkor a majdani nyugdíj összegét tekintve kevésbé pozitív a kép, hiszen a heti 1 órás munkaidőhöz valószínűleg alacsony járulékalap kapcsolódik, ami értelemszerűn a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegére is rányomja a bélyegét, amit tovább ront az arányos szolgálatiidő-számítás.A Tny-tv. 39. szakasza értelmében ugyanis, ha a munkaviszonyban álló dolgozó, biztosított havi járulék-alapja nem éri el a minimálbér összegét – ide nem értve az Mt. szerint teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben, valamint a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat –, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.Ez azt jelenti, hogy az érintett az adott évben (vagy ha a jogviszony, illetve e részmunkaidő jogviszony nem áll fenn az év egészében, akkor az adott időszakban) annyi nap szolgálati időt szerez, ahogy a járulék-alapot képező jövedelme aránylik az adott időszakra számítandó minimálbér összegéhez.Az el nem évült időszak vonatkozásában még van némi mozgástér. Az őstermelőként befizetett járulék ezen időszak vonatkozásában visszaigényelhető, illetve a munkaviszony vonatkozásában a bevallott munkabér, illetve ennek közterhei korrigálhatók. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a munkabér visszamenőlegesen[…]

Részlet a válaszából: […] keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.Családi szerepvállalással töltött idő igazolható terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idővel.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne. Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.A kérdésben szereplő nagyszülői gyermekgondozási díj folyósítási ideje is jogosultsági időnek minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából, ugyanis a Tny. szabályai nem tesznek különbséget aszerint,[…]

Részlet a válaszából: […] munkavállaló figyelmét, hogy az igazolványt az előző foglalkoztatótól szerezze be. Amennyiben a munkavállaló az igazolványt a felhívást követő harminc napon belül nem szerzi be, a jelenlegi foglalkoztató új igazolványt állít ki.Speciális az igazolvány szerepe újabb biztosítással járó jogviszony létesítése során. Az újonnan létrejött további jogviszonyára vonatkozó biztosítási adatokat az érintett másodlagos munkáltató szintén felvezeti, és az igazolványt visszajuttatja a további megőrzés érdekében ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.Az igazolvány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátás mértékének és tartamának szempontjából nélkülözhetetlen, ezért a hiányzó adatok beszerzése lényeges.Igazolvány hiányában a társadalombiztosítási jogviszony a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartásából a foglalkoztatók teljesített bejelentései adattartalmának megfelelően igazolható.Nem szükséges indokolni, hogy a foglalkoztatók számára a papíralapú, kiállítási kötelezettség adminisztrációs terhe, valamint a tárolással összefüggő hely-igény korszerűtlensége miatt megkerülhetetlen az elektronikus alapú nyilvántartás létrehozása. Megteremtésével mellőzhetővé válik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások megállapítása érdekében a kifizetőhelynek más szerveket kelljen megkeresni.Az adatvédelmi szabályok előtérbe kerülésével és megtartásával a biztosítottak megelőző jogviszonyaira és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásira vonatkozó adatok lehetnek elérhetőek.A lekérdezőfelület a meghatalmazott jogosult részére hozzáférést biztosít a nyilvántartott személy foglalkoztatójára és annak adószámára irányuló lekérdezésre vonatkozóan, a biztosított foglalkoztatására irányulóan a jogviszony jogcímkódjára a biztosítási jogviszony fennállásának tartamára, munkakörére és a munkaidő mértékére.A kifizetőhelyi feladatellátáshoz köthetően tartalmazza a biztosított egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és az esetleges baleseti táppénzre vonatkozó adatait.Ilyen lehet az ellátás jogcíme és a folyósítás időtartama, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátás számítási időszaka és napi alapja. Indokolt[…]

Részlet a válaszából: […] évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,a járulékfizetési alsó határ meghatározása során e naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a fent meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.A jogszabály szerint a járulékalap meghatározásánál a minimálbért kell figyelembe venni, ami a Tbj-tv. alkalmazásában – a törvény 4. § 14.1. pontja alapján – a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét jelenti.A garantált bérminimumot – az ugyanezen szakasz 14.2. pontja értelmében – csak az egyéni és társas vállalkozók minimumjárulék-fizetési kötelezettségének a meghatározása során kell alkalmazni.A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése alapján munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.Ebből az előírásból,[…]

Részlet a válaszából: […] vállal munkát, a havi bruttó jövedelme elérheti az 1.308.600 forintot (5.234.400/4).A korhatár előtti ellátás folyósítását a jövedelemhatár elérése után – az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától egészen a tárgyév december 31-éig – a nyugdíjfolyósító szerv minden évben hivatalból szünetelteti, majd az adott évet követő év januárjától az ellátást tovább folyósítja mindaddig, amíg az ellátott jövedelme újból el nem éri az adott évre meghatározott keretösszeget. Az ellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintettek az ellátásukat egészen a következő év januárjáig nem kaphatják kézhez. Ha a korhatár előtti ellátás újból folyósításra kerül, azt az ellátásban részesülő személy az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben kapja meg.A korhatár előtti ellátás melletti munkavállalás kapcsán meg kell említeni a közszférában történő elhelyezkedést is. Ugyanis, ha az ellátásban részesülő a közszférában helyezkedik el, akkor a korhatár előtti ellátás folyósítása az elért kereset nagyságától függetlenül szüneteltetésre kerül. Melyek ezek a jogviszonyok? A közalkalmazotti jogviszony, költségvetési intézménynél fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszony, bírói szolgálati viszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati viszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony vagy a Magyar Honvédséggel fennálló szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony.A korhatár előtti ellátás folyósítását a közszférában[…]

Részlet a válaszából: […] fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően;d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont].Fentiek alapján tehát a nyugdíjkorhatár betöltése esetén – amely naptól a közalkalmazott az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján nyugdíjasnak minősül – a munkáltató megszüntetheti felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt, de erre a Kjt. alapján nem köteles. Fontos, hogy amennyiben azonban a munkáltató engedélyezi a felmentést, a közalkalmazott jogosult lesz a felmentési időre.Fontos továbbá, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Tny-tv. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt (öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik) legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi [Kjt. 30. § (4) bekezdés].A Kjt. 33. §-ának alapján felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg (a törvényben rögzített kivételtől eltekintve). Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött öt év után egy hónappal; tíz év után két hónappal; tizenöt év után három hónappal; húsz év után négy hónappal; huszonöt év után öt hónappal; harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. Kollektív szerződés[…]

Részlet a válaszából: […] irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási jogviszonyban) fennálló biztosítási jogviszonyt – biztosított.Márpedig az álláskeresési segélyben (legyen szó álláskeresési járadékról vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyről) részesülő személyre ezen ellátások folyósítása alatt a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, ami kizárja az őstermelői jogviszonyban a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.További odafigyelést igényel, hogy az Flt. 58. § (5) bekezdése e) pontjának 2. alpontja értelmében mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység is keresőtevékenységnek[…]

Részlet a válaszából: […] nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Az ügyvéd biztosítása a kamarai tagság kezdete napjától, annak megszűnése napjáig áll fenn. Szünetel a biztosítás az ügyvédi tevékenység szünetelésének, illetve az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének az ideje alatt.A táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításához a folyamatos biztosításban töltött időket össze kell számítani. A fennálló biztosításban töltött napokhoz hozzá kell adni az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosítási napokat. A hangsúly a megszűnt biztosításon van. A dolgozónak az ügyvédi egyéni vállalkozási biztosítása nem szűnt meg, csak szünetel, ezért nem számítható össze a szünetelést megelőző biztosításban töltött idő. Felhívjuk a figyelmet, hogy mint munkaviszonyban állónak szünetel a biztosítása a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítés ideje (pl. a keresőképtelenség)[…]

Részlet a válaszából: […] igénybevétele során éri.Lényeges, hogy a közcélú munkavégzés, valamint a munkaképes lakosság és az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében létrejövő közfoglalkoztatási jogviszony keretében végzett munka nem azonos fogalmakat jelöl.A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosítottnak minősül a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, és a munkavégzés feltételeit generálisan az Mt. szabályozza, ezért főszabály szerint a közfoglalkoztatott jogosultsága több ponton szinkronitást mutat a munkaviszonyban álló személlyel.Ezzel szemben a Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja alapján baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki közcélú munka végzése, különösen, aki életmentés, baleset-, katasztrófaelhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást.A Tbj-tv. szerinti biztosított személy az egészségbiztosítás valamennyi, Eb-tv.-ben szabályozott ellátására jogosult.A Tbj-tv. által meghatározott biztosítotti körrel azonos ellátás illeti meg a Tbj-tv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, de az említett azonos elbírálás, illetve azonos ellátási jogosultság az Eb-tv. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kizárólag az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira és az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira való igény érvényesítésére vonatkozó feltételekre terjed ki.Az Eb-tv. és a hivatkozott Tbj-tv. együttes értelmezéséből következik, hogy alapesetben a közcélú munkát végző személy az elszenvedett üzemi balesetéből eredően baleseti táppénzre nem, kizárólag az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lesz jogosult.Az Eb-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerint baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb[…]