Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei

Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...– jövedelmeket kell figyelembe venni.Ha ilyen jövedelemmel a munkavállaló azért nem rendelkezik,mert a másik államban fizeti a személyi jövedelemadót, akkor – az említettjogszabályi hely 2. alpontja értelmében – a munkaszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.
Kapcsolódó címke:

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországon bejegyzettmunkáltató esetén nem teljesülhet, ezért a dán munkavállalók jövedelmét azáltalános szabályok szerint személyi jövedelemadó(-előleg) terheli. Aszemélyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmük egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.