Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...vagy egy megbízási jogviszonyban munkát végző személy havi járulékalapja nem éri el a minimálbért, és így nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, a jövedelem után a kifizetőnek ennek ellenére le kell rónia a szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...ha kiküldetés keretében végzett munkát, a harmadik országbeliek kiküldetés esetén tehát korlátlan ideig mentességet élveztek a járulékfizetési kötelezettség alól. 2012. január 1-jétől a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja már úgy rendelkezik, hogy a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.