1678 cikk rendezése:
1. cikk / 1678 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
2. cikk / 1678 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
3. cikk / 1678 Szolgálati elismeréshez figyelembe vehető előzményi időszak a kormányzati igazgatásban
Kérdés: Kormányzati igazgatási szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott szolgálati elismerése megállapítása során figyelembe vehető a megelőzően pedagógusként végzett munka időtartama? Az érintett korábban közalkalmazottként, míg a 2023. évi LII. tv. hatálybalépésével köznevelési foglalkoztatottként dolgozik.
4. cikk / 1678 Munkavégzésre egészségügyi okból alkalmatlan dolgozó
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavégzésre egészségügyi okokból tartósan alkalmatlan dolgozónak lejárt a táppénzjogosultsága, de munkaképtelensége továbbra is fennáll maradandó egészségkárosodás miatt? Meg kell szüntetni felmondással a jogviszonyt ebben az esetben? Ha ezt nem teszi meg a munkáltató, és állományban tartja a dolgozót, akkor kell távolléti díjat vagy egyéb juttatást fizetni a számára?
5. cikk / 1678 Munkavállalás öregségi nyugdíj mellett
Kérdés: Vállalhat munkát egy öregségi nyugdíjas személy? Amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel?
6. cikk / 1678 Biztosításijogviszony-feltétel teljesítése első lakástulajdon-szerzést ösztönző hitelhez
Kérdés:
Megfelel a 3 százalékos lakáshitelre vonatkozó 2 éves biztosításijogviszony-feltételnek az a személy, aki 2023-tól a 40 éves jogosultsági ideje alapján a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
7. cikk / 1678 A bedolgozói munkaviszony
Kérdés:
Létezik még az úgynevezett bedolgozói jogviszony? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett foglalkoztatható ebben a jogviszonyban egy munkavállaló?
8. cikk / 1678 Munkaerőpiacra lépők kedvezménye kiva esetén
Kérdés: Hogyan alakul a munkaerőpiacra lépők kedvezménye egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég esetén? A Kiva-tv.-ben, illetve a Szocho-tv.-ben nem található utalás a 2025 előtti változásra, miközben a bérszámfejtő program fejlesztése kapcsán elhangzott, hogy 2024. június 1-jétől minden kedvezményt felül kell vizsgálni, mert csökkent a kedvezmény időtartama.
9. cikk / 1678 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Beszámítják a 65. életév betöltése után kapott béreket a nyugdíjba, vagy csak a nyugdíjkorhatárig elért kereseteket veszik figyelembe abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló tovább szeretne dolgozni anélkül, hogy a nyugdíjazását kérné?
10. cikk / 1678 Egyszerűsített foglalkoztatott éjszakai munkavégzése
Kérdés: Egy vagy két napra kell bejelenteni a ’T1042E nyomtatványon azt a munkavállalót, akit egyszerűsített foglalkoztatás keretében öntözőberendezés üzemeltetése céljából mezőgazdasági idénymunkára este 18 órától reggel 6:00 óráig, 12 órában, készenléti jellegű munkakörben 21.500 forint/nap díjazás ellenében foglalkoztat a munkáltató? Éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén a 22:00 órától reggel 6:00 óráig terjedő időre 15 százalék bérpótlékot fizetne a cég 1604 forint összegben, azaz egy műszakban 23.104 forintot kapna a munkavállaló. Amennyiben két napra kell bejelenteni, akkor a napi 2200 forintos közterhet is két napra kell megfizetni, illetve a minimum fizetendő díjazás összegét is két napra kell számítani?
