Járulékalap ismételt kiküldetés esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszából: […] ...az esetben figyelembe kell venni tehát a munkavállaló előzetes kiküldetés alatt szerzett törzsbérét is, amelynek viszont nem része az euróban kapott kiküldetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.
Kapcsolódó címke:

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetésbőlszármazó jövedelem, akkor a munkavállalónak az adóalap megállapításánálbevételként a bruttó munkabérét, és az euróban fizetett napidíját is figyelembekell vennie, ennek egésze jövedelem, és adóalapot képez. (A napidíj 2010 ótamár nem adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.