Találati lista:
1. cikk / 140 Tévesen levont társadalombiztosítási járulék
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az óvónőnek az esetében, aki 2023. október 31-től igénybe veszi a 40 év jogosultsági ideje alapján a kedvezményes nyugdíjat, ezen a napon ki is lépett a munkahelyéről, egy önkormányzati óvodából, majd 2023. november 1-jén elhelyezkedett egy másik óvodában, ahol elmulasztotta leadni a nyugdíjasstátuszról szóló határozatát, így folyamatosan levonásra került a béréből a társadalombiztosítási járulék? Köteles a munkáltató visszautalni a dolgozó részére a számításaik szerint 3.823.197 forint összegű tévesen levont járulékot, vagy csak a határozat leadásának napjától kell nyugdíjasként számfejteni a dolgozó munkabérét?
2. cikk / 140 Társadalombiztosításijárulék-túlfizetés visszaigénylése
Kérdés:
Hogyan tudja visszaigényelni a társadalombiztosításijárulék-túlfizetést a munkáltató abban az esetben, ha egy munkavállalója részére visszamenőleg, 2025. április 22-től öregségi nyugdíj került megállapításra, amit augusztus elején közölt a munkáltatójával? A munkavállaló kérelmére a munkaviszony augusztus 13-án közös megegyezéssel megszüntetésre került. A munkaviszony lezárásával a nyugdíjasstátusz miatt a szociális szférában működő munkáltató számfejtését végző Magyar Államkincstár visszamenőleg többhavi fizetési jegyzéket bocsátott ki.
3. cikk / 140 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
4. cikk / 140 Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai
Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
5. cikk / 140 Egyszemélyes kft. tulajdonosa
Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
6. cikk / 140 Biztosítási jogviszony nyugdíjelőleg folyósítása alatt
Kérdés: Öregségi nyugdíjba vonuló, de tovább dolgozó munkavállaló esetében elég az előlegfolyósításról szóló határozat a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez? A határozat tartalmazza, hogy a munkavállaló jogosult öregségi nyugdíjra, de a szolgálati idejének a mértékét még pontosítani kell. Kezelhető kiegészítő tevékenységűként a dolgozó ebben az esetben?
7. cikk / 140 Munkavégzés külföldi foglalkoztató részére
Kérdés: Hogyan kell bejelentenie és megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot Magyarországon a külföldi munkáltatónak abban az esetben, ha egy magyar állampolgárságú, Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkező magánszemély a magyarországi heti 30 órás munkaviszonya mellett Horvátországban is létesített egy heti 20 órás munkaviszonyt?
8. cikk / 140 Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt
Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
9. cikk / 140 Önellenőrzés munkavállaló nyugdíjazása miatt
Kérdés: Van arra valamilyen előírás, hogy hány hónapra visszamenőleg kell önellenőrzést végeznie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025 áprilisában adta le a határozatot, amely szerint 2024. augusztus 1. napjától meghatározott összegű öregséginyugdíj-részre jogosult? A munkavállaló a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjra adta be a kérelmét. Nyugdíjasnak kell minősíteni ez alapján a dolgozót?
10. cikk / 140 Nyugdíjkorhatárt betöltött kft.-tag
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen kérje az öregségi nyugdíj megállapítását egy kft. ügyvezetője, aki 1950-ben született, 2008. évtől rokkantságinyugdíj-ellátásban részesült, 2012. június hónapban elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, így benyújtották a ’T1041-es nyomtatványt, amin az ügyvezetőt a biztosítottak köréből kijelentették, de most, 2025-ben felmerült, hogy az ügyvezető nem nyújtott be öregséginyugdíj-igényt, ezért 2012 óta a nyugdíjkorhatár betöltése ellenére rokkantsági ellátásban részesül? Amennyiben visszamenőlegesen nem kérhető az ellátás megállapítása, milyen egyéb módon mentesülhetne az ügyvezető és egyben tulajdonos az utólagos járulékfizetés alól?
