Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy valóban feloldatlan ellentmondást érint. Ezentúlmenően egy olyan rangsorolásra késztet, amelyet nem tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Végelszámoló kültag közterhei

Kérdés: Lehet-e végelszámoló egy tevékenységét megszüntető betéti társaság kültagja abban az esetben, ha ő egyben egy másik bt. beltagja is? Kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, ha a másik bt.-ben, mint beltag saját maga után megfizeti a minimálbér után a járulékokat, és mint végelszámoló díjazás nélkül kíván közreműködni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéseinekeseteiben főszabályként előbb le kell folytatni a végelszámolási eljárást. Avégelszámolás szabályait a Cstv. tartalmazza. A részletes szabályokat a Cstv.IV. fejezete tartalmazza, amelyhez a Gt. általános rendelkezéseit és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Munkáltatói jogkör gyakorlása, munkáltatói jogkör átruházása

Kérdés: Mit jelent pontosan a munkáltatói jogkör, és ki, milyen feltételekkel gyakorolhatja?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 74. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredőmunkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagyszemély gyakorolja, illetve teljesíti.Ha a munkáltatói jogkört nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
Kapcsolódó címke:

Személyesen nem közreműködő tag bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság tagjaakkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásijogviszonyban teszi [Tbj-tv. 4. § d) pontja]. Más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:  

Orosz állampolgárságú tisztségviselők tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhek terhelik egy orosz-magyar tulajdonban lévő részvénytársaság vezető tisztségviselői közül az orosz IT-, illetve FB-tagoknak kifizetett tiszteletdíjat? Ugyanezen kérdés vonatkozik azokra az orosz megbízottakra, akik tevékenységüket Ausztriában látják el, és a társaság fizeti a megbízási díjukat.
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan vélelmezzük – mivel az nem tér kirá –, hogy az érintett személyek külföldinek minősülnek (azaz nem minősülnekbevándoroltnak, menekültstátusban nem állnak vagy letelepedési engedéllyel semrendelkeznek), hiszen belföldiek esetén a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Kft.-tagok munkanélküli-járadéka

Kérdés: Igényelhetnek-e munkanélküli-járadékot annak a kft.-nek a tagjai, amely érdemi tevékenységet 2005. év januárjától nem végez, a tagok személyes közreműködése megszűnt, s az ügyvezető sem kap díjazást?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 25. §-a értelmében munkanélküli-járadékra azjogosult, aki– munkanélküli, – a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalábbkétszáz nap munkaviszonnyal rendelkezik,– rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult,továbbá táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kft.-ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek három tagja van, akik egyenlő arányban tulajdonosok, és mind a hárman ügyvezetők is. Lehetséges-e, hogy az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződés keretében lássák el, amelyért díjazást nem vesznek fel, a társaság tevékenységében való személyes közreműködésük pedig tagi jogviszonyban történik? A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető lehet-e munkaviszonyban ügyvezető? A Társadalombiztosítási Levelek 22. számának 358. kérdésében az szerepel, hogy ha nincs többségi tulajdonos tag, akkor az egyik tag a másikkal munkaszerződést köthet.
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. 30. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vezetőtisztségviselő jogviszonyára – amennyiben a vezető tisztséget nem munkaviszonykeretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályaitmegfelelően irányadónak kell tekinteni. E rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] Akár belföldi, akár külföldi illetőségű tagokról van szó, abiztosítási kötelezettség fennállásához egyikük esetében -a társaságbanuralkodó tulajdoni viszonyok boncolgatása nélkül – sem fér kétség. A kérdésinkább az, hogy milyen jogviszony alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Bt. beltagjának jogviszonya szülés esetén

Kérdés: Egy bt. beltagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett a bt. ügyvezetője és a munkáltatói jogok gyakorlója. Tagi jövedelmet nem vesz fel. Az ügyvezető gyermeket vár, ezért jelenleg a főállású munkaviszonyából táppénzes állományban van, majd a szülést követően TGYÁS-ra, illetve GYED-re, majd GYES-re megy. Gyakorolhatja-e a bt.-ben továbbra is az ügyvezetői tisztségét, díjazás nélkül?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság képviseletét a társasági szerződésben arrakijelölt tag – választott tisztségviselő – kötelezően látja el, ami személyesközreműködést igénylő tevékenységet jelent. Ezen kötelezettségét nembefolyásolja az időközben bekövetkező betegsége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyvezető helyettesítése

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a bt.-nek a szülés miatt társadalombiztosítási ellátásban részesülő ügyvezető helyettesítésére heti 2 órában, havi 13 250 forint díjazás ellenében alkalmazott ügyvezető után abban az esetben, ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A heti 2 órában meghatározott munkaidőre figyelemmel ahelyettesítő személyt valószínűsíthetően munkaviszony keretébenfoglalkoztatják. Ez esetben pedig a munkaidő nagyságára, illetőleg a díjazásösszegére tekintet nélkül rá a biztosítás kiterjed, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
24
25
26
27