Bt. beltagjának jogviszonya szülés esetén

Kérdés: Egy bt. beltagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett a bt. ügyvezetője és a munkáltatói jogok gyakorlója. Tagi jövedelmet nem vesz fel. Az ügyvezető gyermeket vár, ezért jelenleg a főállású munkaviszonyából táppénzes állományban van, majd a szülést követően TGYÁS-ra, illetve GYED-re, majd GYES-re megy. Gyakorolhatja-e a bt.-ben továbbra is az ügyvezetői tisztségét, díjazás nélkül?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság képviseletét a társasági szerződésben arrakijelölt tag – választott tisztségviselő – kötelezően látja el, ami személyesközreműködést igénylő tevékenységet jelent. Ezen kötelezettségét nembefolyásolja az időközben bekövetkező betegsége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Ügyvezető helyettesítése

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a bt.-nek a szülés miatt társadalombiztosítási ellátásban részesülő ügyvezető helyettesítésére heti 2 órában, havi 13 250 forint díjazás ellenében alkalmazott ügyvezető után abban az esetben, ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A heti 2 órában meghatározott munkaidőre figyelemmel ahelyettesítő személyt valószínűsíthetően munkaviszony keretébenfoglalkoztatják. Ez esetben pedig a munkaidő nagyságára, illetőleg a díjazásösszegére tekintet nélkül rá a biztosítás kiterjed, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Többségi tulajdonos ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kft.-ügyvezető díjazásával kapcsolatban mi a jogszabályi helye annak a megállapításnak, hogy az 50 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkező ügyvezető csak társas vállalkozóként láthatja el az ügyvezetői teendőket? A Gt. 30. § (3) bekezdése szerint csak munkaviszony vagy megbízási jogviszony lehetséges, a tagi jogviszony lehetőségét nem sorolja fel.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 30. § (3) bekezdése valóban nem említi a választott tisztségviselő tagi jogviszonyát, azonban az APEH – egyes szaktárcákkal egyeztetett – álláspontja szerint a Gt. hivatkozott rendelkezése nem alkalmazható a kft. többségi tulajdonos ügyvezetőjére. Esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Egyéni vállalkozó társas vállalkozóként

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-nek az után az 50 százalékban tulajdonos ügyvezető után, aki 2003-ban egész évben egyéni vállalkozóként működött, és 2003. december 22-én alapította meg a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] A hatályos APEH-iránymutatásokra (2000. évi 28. és 134. számú) is figyelemmel a Gt. 30. § (3) bekezdésének előírása alapján a korlátolt felelősségű társaság 51 százalék alatti tulajdoni részesedéssel rendelkező – tehát nem többségi tulajdonos – ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Egyéni baleset-biztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek vetődnek fel abban az esetben, ha egy kft. a dolgozói részére egyéni baleset-biztosítást kötött, amit minden hónapban mindenki után egyénenként fizet be?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint adómentes az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek mint biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, baleset-biztosítás és/vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Bejelentési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] Bejelentési és járulékfizetési kötelezettség csak biztosítottal összefüggésben keletkezhet. Éppen ezért a válasz érdekében azt kell elsősorban tisztáznunk, hogy áll-e valaki a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Beltag munkaviszonya

Kérdés: Mikor lépett életbe az a rendelkezés, amely kimondja, hogy a bt.-beltag tevékenysége munkaviszony keretében nem valósulhat meg?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk nyilván az egyben vezető tisztségviselőnek minősülő, tehát üzletvezetésre is jogosult beltagra gondolt, hiszen az e körbe nem tartozó beltagok korlátozás nélkül létesíthetnek munkaviszonyt a társasággal.A bt.-üzletvezető viszont valóban csak társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a többségi részesedéssel bíró, ügyvezetői teendőket ellátó nyugdíjas tagja után, aki ezért a tevékenységért nem vesz ki jövedelmet, a munkában töltött napokra megfizeti az egészségügyi hozzájárulást, más közterhet azonban nem?
Részlet a válaszából: […] A kft. többségi tulajdonos tagjának, továbbá választott tisztségviselőjének a társasággal létesített jogviszonyával több cikkünkben is részletesen foglalkoztunk. Ezért válaszunkban most elsősorban a lényeg összefoglalására törekedtünk. A kft. a meghatározó tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Közhasznú társaság vezető tisztségviselőinek díjazása

Kérdés: Egy újonnan alapított közhasznú társaság ügyvezetője nyugdíjas, cégvezetője vállalkozói igazolvánnyal rendelkező nyugdíjas. Egy másik közhasznú társaság ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, cégvezetője főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Kötelező-e a részükre a minimálbért kifizetni, vagy személyes közreműködésük alapján a taggyűlés határozza meg a díjazásukat? Milyen járulékok terhelik e kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] Az első tisztázandó probléma ebben az esetben is az, hogy az érintettek milyen jogviszony keretében látják el az adott tevékenységet: társas vállalkozóként-e, vagy más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban?A kérdésből erre vonatkozón nem kapunk eligazítást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Kockázati baleset-biztosítás

Kérdés: Egy társaság ügyvezetője részére kockázati baleset-biztosítást (megtakarítás nélküli) szeretne kötni. A baleset-biztosítás elemei: alap-életbiztosítás, baleseti halál, baleseti rokkantság, tb-rokkantság, kórházi napi térítés, műtéti térítés, kritikus betegségekre szóló térítés. Milyen adó- és tb-járulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ha a kedvezményezett az ügyvezető, vagy (halál esetén) családtagja, illetve ha a kedvezményezett a társaság? A társaság hogyan számolhatja el költségként a baleset-biztosítást?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint adómentes az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek mint biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
1
…
24
25
26