Munkáltatói jogokat gyakorló tag jogviszonya

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost abban a kft.-ben, amelyben három egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tag van?
Részlet a válaszából: […] Igen. A munkaviszony létesítésének lehetőségéből csak ameghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel bíró tag akizárt. Tekintve, hogy jelen esetben ilyen tag nincs, bármelyikük létesíthetmunkaviszonyt is a társasággal. Olvasói észrevétel(megjelent a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Kazahsztáni állampolgárságú személy jogállása

Kérdés: Kell-e munkavállalási engedélyt kérnie, illetve hogyan kaphat taj-kártyát az a budapesti lakóhellyel és tartózkodási engedéllyel rendelkező, kazahsztáni állampolgárságú magánszemély, aki egy kft. ügyvezetője, de nem tagja? Az ügyvezetői teendők ellátásáért havi 70 000 forint megbízási díjban részesül, egyéb munkavégzésre nem kötelezett, hazájában nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszából: […] A 8/1999. SzCsM rendelet 7. § (1) bekezdés f) pontjaértelmében nincs szükség munkavállalási engedélyre a külföldi részesedésselrendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamintfelügyelőbizottsági tagjaként történő munkavégzéshez.A Gt. 30. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy valóban feloldatlan ellentmondást érint. Ezentúlmenően egy olyan rangsorolásra késztet, amelyet nem tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Végelszámoló kültag közterhei

Kérdés: Lehet-e végelszámoló egy tevékenységét megszüntető betéti társaság kültagja abban az esetben, ha ő egyben egy másik bt. beltagja is? Kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, ha a másik bt.-ben, mint beltag saját maga után megfizeti a minimálbér után a járulékokat, és mint végelszámoló díjazás nélkül kíván közreműködni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéseinekeseteiben főszabályként előbb le kell folytatni a végelszámolási eljárást. Avégelszámolás szabályait a Cstv. tartalmazza. A részletes szabályokat a Cstv.IV. fejezete tartalmazza, amelyhez a Gt. általános rendelkezéseit és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Munkáltatói jogkör gyakorlása, munkáltatói jogkör átruházása

Kérdés: Mit jelent pontosan a munkáltatói jogkör, és ki, milyen feltételekkel gyakorolhatja?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 74. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredőmunkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagyszemély gyakorolja, illetve teljesíti.Ha a munkáltatói jogkört nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Személyesen nem közreműködő tag bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság tagjaakkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásijogviszonyban teszi [Tbj-tv. 4. § d) pontja]. Más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Orosz állampolgárságú tisztségviselők tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhek terhelik egy orosz-magyar tulajdonban lévő részvénytársaság vezető tisztségviselői közül az orosz IT-, illetve FB-tagoknak kifizetett tiszteletdíjat? Ugyanezen kérdés vonatkozik azokra az orosz megbízottakra, akik tevékenységüket Ausztriában látják el, és a társaság fizeti a megbízási díjukat.
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan vélelmezzük – mivel az nem tér kirá –, hogy az érintett személyek külföldinek minősülnek (azaz nem minősülnekbevándoroltnak, menekültstátusban nem állnak vagy letelepedési engedéllyel semrendelkeznek), hiszen belföldiek esetén a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Kft.-tagok munkanélküli-járadéka

Kérdés: Igényelhetnek-e munkanélküli-járadékot annak a kft.-nek a tagjai, amely érdemi tevékenységet 2005. év januárjától nem végez, a tagok személyes közreműködése megszűnt, s az ügyvezető sem kap díjazást?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 25. §-a értelmében munkanélküli-járadékra azjogosult, aki– munkanélküli, – a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalábbkétszáz nap munkaviszonnyal rendelkezik,– rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult,továbbá táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Kft.-ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek három tagja van, akik egyenlő arányban tulajdonosok, és mind a hárman ügyvezetők is. Lehetséges-e, hogy az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződés keretében lássák el, amelyért díjazást nem vesznek fel, a társaság tevékenységében való személyes közreműködésük pedig tagi jogviszonyban történik? A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető lehet-e munkaviszonyban ügyvezető? A Társadalombiztosítási Levelek 22. számának 358. kérdésében az szerepel, hogy ha nincs többségi tulajdonos tag, akkor az egyik tag a másikkal munkaszerződést köthet.
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. 30. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vezetőtisztségviselő jogviszonyára – amennyiben a vezető tisztséget nem munkaviszonykeretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályaitmegfelelően irányadónak kell tekinteni. E rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] Akár belföldi, akár külföldi illetőségű tagokról van szó, abiztosítási kötelezettség fennállásához egyikük esetében -a társaságbanuralkodó tulajdoni viszonyok boncolgatása nélkül – sem fér kétség. A kérdésinkább az, hogy milyen jogviszony alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
1
23
24
25
26