1. cikk / 2137 Többes jogviszonyú vállalkozó
2. cikk / 2137 Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze
3. cikk / 2137 Kft.-tag minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keresőképtelenség alatt
4. cikk / 2137 Biztosításijogviszony-feltétel teljesítése első lakástulajdon-szerzést ösztönző hitelhez
Megfelel a 3 százalékos lakáshitelre vonatkozó 2 éves biztosításijogviszony-feltételnek az a személy, aki 2023-tól a 40 éves jogosultsági ideje alapján a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
5. cikk / 2137 A bedolgozói munkaviszony
Létezik még az úgynevezett bedolgozói jogviszony? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett foglalkoztatható ebben a jogviszonyban egy munkavállaló?
6. cikk / 2137 Munkaerőpiacra lépők kedvezménye kiva esetén
7. cikk / 2137 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.
8. cikk / 2137 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
9. cikk / 2137 Kisadózó egyéni vállalkozó ellátásai
Hogyan tudja növelni a társadalombiztosítási ellátásainak, illetve a nyugdíjának az alapját, valamint hogyan szerezhet teljes szolgálati időt egy kisadózó egyéni vállalkozó? Létesíthet további munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, illetve mezőgazdasági őstermelői jogviszonyt?
10. cikk / 2137 Korhatár előtti ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?