92 cikk rendezése:
1. cikk / 92 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
2. cikk / 92 Képviselet a kifizetőhely eljárásában
Kérdés: Elfogadhatja a kifizetőhely a munkavállaló táppénz, illetve CSED, GYED iránti kérelmét abban az esetben, ha azt nem a dolgozó, hanem annak házastársa vagy egyéb meghatalmazottja írja alá és nyújtja be? Amennyiben igen, akkor kell valamilyen igazolást kérni arról, hogy jogosult képviselni a dolgozót?
3. cikk / 92 Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
4. cikk / 92 Üzletrész értékesítése
Kérdés: Hol kell szerepeltetni a személyijövedelemadó-bevallásban az üzletrész eladását, illetve milyen dokumentumokra van szükség ennek igazolására?
5. cikk / 92 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új járulékszabályt? Miként érinti ez az egészségügyi szolgáltatást és az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
6. cikk / 92 Panasztörvény bevezetése
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak egy munkaviszonyban álló munkavállalókat is foglalkoztató kft.-nek a Panasz-tv. hatálybalépésével kapcsolatban? Milyen határidővel kell bevezetni az intézkedéseket?
7. cikk / 92 Ügyvédi kamarai tagság szüneteltetése
Kérdés: Van járulékfizetési kötelezettsége egy ügyvédi iroda tagjának abban az esetben, ha – a vagyoni tagság tartása mellett – szünetelteti a kamarai tagságát?
8. cikk / 92 Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője
Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
9. cikk / 92 Egyéni ügyvéd ideiglenes özvegyi nyugdíja
Kérdés: Valóban nem szerzett további szolgálati időt a felesége halálára tekintettel folyósított ideiglenes özvegyi nyugdíj tartama alatt az az egyéni ügyvéd, aki 2020-ban betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de úgy döntött, hogy a nyugdíjnövelés érdekében tovább dolgozik?
10. cikk / 92 Termőföld értékesítése
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni, és ha igen, akkor milyen összegben, ha egy magánszemély értékesíteni kíván egy összesen 20 hektár nagyságú szántót és legelőt, amit 2018-ban az édesapjától kapott ajándékba?
