Találati lista:
1. cikk / 97 Kedvezményes részvényvásárlás
Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik az amerikai tulajdonú munkáltatónak, illetve a magyar állampolgárságú munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltató 10 százalékos kedvezményes részvényvásárlási lehetőséget biztosít a munkavállaló részére?
2. cikk / 97 Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése közmunka alatt
Kérdés: Őstermelői tevékenységet folytató személynek 200 óra közmunkát kell büntetésből végeznie. Fennáll a járulékfizetési kötelezettség a közmunka tartama alatt, vagy van valamilyen mentesítő szabályozás erre az esetre?
3. cikk / 97 Nők nyugdíjazása
Kérdés: Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?
4. cikk / 97 Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
5. cikk / 97 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
6. cikk / 97 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
7. cikk / 97 Képviselet a kifizetőhely eljárásában
Kérdés: Elfogadhatja a kifizetőhely a munkavállaló táppénz, illetve CSED, GYED iránti kérelmét abban az esetben, ha azt nem a dolgozó, hanem annak házastársa vagy egyéb meghatalmazottja írja alá és nyújtja be? Amennyiben igen, akkor kell valamilyen igazolást kérni arról, hogy jogosult képviselni a dolgozót?
8. cikk / 97 Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
9. cikk / 97 Üzletrész értékesítése
Kérdés: Hol kell szerepeltetni a személyijövedelemadó-bevallásban az üzletrész eladását, illetve milyen dokumentumokra van szükség ennek igazolására?
10. cikk / 97 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új járulékszabályt? Miként érinti ez az egészségügyi szolgáltatást és az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
