353 cikk rendezése:
261. cikk / 353 Többes jogviszonyú evás vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Mi a teendője a vállalkozásával kapcsolatban annak az 1951-ben született, többes jogviszonyban álló evás vállalkozónak, aki ősztől korengedményes nyugdíjba szeretne menni a munkahelyéről? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne kelljen szüneteltetni az ellátás folyósítását, tekintettel arra, hogy a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók esetében 10 százalék a járulékalapot képező jövedelem?
262. cikk / 353 Részmunkaidős munkavállalók tételes ehója
Kérdés: Milyen összegű tételes ehót kell megfizetni a heti 20, illetve 30 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló munkavállalók után, ha jövedelmük meghaladja a minimálbér összegét?
263. cikk / 353 Több céggel rendelkező nyugdíjas egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Meg kell-e fizetni a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot egy nyugdíjas személy után, aki több cégben is tag, de csak az egyikben vesz fel jövedelmet, a többiben csak osztalékot kap? A jövedelemből levonásra kerül a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó, a cég pedig megfizeti a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
264. cikk / 353 Több jogviszony egy vállalkozásban
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
265. cikk / 353 Többségi részesedéssel rendelkező ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el a kft. ügyvezetését egy kft. tagja, akinek 50 százaléknál nagyobb részesedése van a cégben? A tag egyéni vállalkozóként is működik, ahol azonban semmilyen bevétele, illetve költsége nem keletkezik. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. évben az egyéni vállalkozásában, ha társas vállalkozóként vett fel jövedelmet, amely után megfizette a közterheket?
266. cikk / 353 Nyugdíj összegének emelése
Kérdés: Valóban kérheti-e 2008-ban nyugdíjának 0,5 százalékos emelését az az öregségi nyugdíjas, aki 2006. október 3. óta részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
267. cikk / 353 Egészségügyi szolgáltatási járulék többes jogviszony esetén
Kérdés: Van-e választási lehetősége a 3450 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével kapcsolatban annak a 62. életévét betöltött, saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaság kültagjaként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében?
268. cikk / 353 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: A második baba után jogosult lesz-e GYED-re az a munkavállaló, aki első gyermekét 2005. február 13-án szülte, a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően GYED-ben és 2008. február 13-ig GYES-ben részesült, a GYES folyósításának az időtartamára egy másik munkáltatónál határozott időre szóló munkaviszonyt létesített, jelenleg keresőképtelen állományban van, és második szülésének várható időpontja 2008. május 16.? Hol jogosult táppénzre 2008. február 14-től, és mi lesz a GYED alapja?
269. cikk / 353 Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén
Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
270. cikk / 353 Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
