Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. § (1) bekezdése alapján amennyiben az előrehozott,csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményesnyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, illetve az egyesművészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] Abból az alaptételből kell kiindulni, hogy annak abiztosítottnak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonybankötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, aterhességi-gyermekágyi segély, vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annaka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket.A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja a heti 36 órásfoglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozókat mentesíti a minimumjárulékmegfizetése alól. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése számukraegyértelműen azzal is jár, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

GYED-en lévő többes jogviszonyú biztosított megbízása

Kérdés: Milyen feltételekkel végezhet 1-1 napos megbízási szerződéssel munkát egy GYED-en lévő kismama, aki nem akarja végleg felmondani az ellátását? A biztosított heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, és mellette egyéni vállalkozó. Helyes-e az az elgondolás, hogy ha a megbízások idejére fel kell mondania a GYED-et, akkor azokon a napokon a munkaviszonyában biztosítottnak kell lennie (pl. szabadságon lenne) ahhoz, hogy ne minősüljön főfoglalkozású egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk teljesen jól ítéli meg a helyzetet, legfeljebbnéhány gondolattal kell kiegészítenünk a kérdésben foglaltakat.A GYED mellett díjazás ellenében – ide nem értve a szerzőijogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást – munkát végezni nem lehet.Ebből adódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Jogosult-e jubileumi jutalomra az a munkavállaló, aki már több mint 40 éve folyamatosan dolgozik, ebből jelenlegi munkahelyén 26 éve közalkalmazottként, 3 gyermeket szült, a 60-as, 70-es években pedig 5 évig egy állami cégnél dolgozott? A harmincéves jubileumi jutalmat megkapta, a 40 évest viszont nem.
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalomra vonatkozó törvényi előírásokat a Kjt.78. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazottijogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.Jubileumi jutalom:a) 25 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy 2009-ben a több cégben érdekelt nyugdíjas vállalkozóknak már csak egy helyen kell megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évi LXXXII. tv. 8. §-a valóban kedvezően módosítottaa Tbj-tv.-t, legalábbis a kiegészítő tevékenységű tagokat érintően.A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Felmentési idejét töltő munkavállaló alkalmazása

Kérdés: Alkalmazhat-e egy vállalkozás egy olyan munkavállalót, aki egy másik cégnél a felmentési idejét tölti? Amennyiben igen, akkor kell-e utána pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetve hogyan kell megállapítani a nyugdíjjárulék felső határát?
Részlet a válaszából: […] Nem tiltja jogszabály, hogy a felmentési idejét töltőmunkavállaló újabb jogviszonyt létesítsen. A felmentési idő tartama alattazonban a munkavállaló többes jogviszonyban állónak minősül: azaz – tekintettelheti 36 órát elérő fennálló jogviszonyára – nem kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Start kártyás munkavállaló újabb jogviszonya

Kérdés: Létesíthet-e újabb jogviszonyt – nevezetesen válthat-e ki egyéni vállalkozói igazolványt – egy Start kártya-kedvezménnyel élő (pályakezdő), és ez érinti-e a foglalkoztatója járulékkedvezményét?
Részlet a válaszából: […] A Start kártyára vonatkozó jogszabályok természeten nemtiltják, hogy az érintett munkavállaló egyidejűleg több jogviszonyban isálljon. A kedvezményt viszont a Start kártya felhasználásának, ajárulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó járulékfizetését a közalkalmazotti "főfoglalkozású"illetmény nem befolyásolja, arra inkább a közalkalmazottként ledolgozottmunkaidő van kihatással, amennyiben az eléri a heti 36 órát. Ha a munkaidő ezalatt marad – mint esetünkben –, az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Munkavégzés pihenőnapon

Kérdés: Megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás azt az osztályvezető főorvost, aki a heti pihenőnapján – szombaton vagy vasárnap – eseti jelleggel, három órában ellátja az osztályon fekvő betegeket, ezzel segítséget nyújtva az ügyeletes orvosnak? Ezt a tevékenységet más esetben a beosztott orvosok látják el, szintén az ügyeletet adó orvossal párhuzamosan, az osztályvezető főorvos így beosztott orvosi tevékenységet végez.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (3) bekezdése értelmében az Mt. 119. § (3)bekezdésben foglalt heti munkaidő legmagasabb mértékére megállapított felsőhatár alkalmazásakor munkaidőnek tekintendő az ügyelet tartama.Az Mt. 117/A. § (2) bekezdése értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.
1
25
26
27
36