Táppénz alapja üzemi baleseti táppénz után

Kérdés: A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?
Részlet a válaszából: […] A biztosított a 2003. január 24-én kezdődő keresőképtelensége esetén a betegszabadság lejártát követően egy évig jogosult táppénzre. (Nem előzmény a baleseti táppénz folyósításának az időtartama.) Mivel nincs a dolgozónak az Eb-tv. 48. § (2)-(3) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Baleseti táppénz alapjának számítása

Kérdés: Kell-e visszamenőleg balesetitáppénz-különbözetet folyósítani a dolgozó részére, ha az ellátás folyósítását követően a részére jutalom, illetve 13. havi munkabér kifizetésére került sor? Mit kell érteni a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehető időszakon?
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénzre – ha eltérő rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, így az Eb-tv. 47. §-ában foglaltakat is. Tehát az utólagosan kifizetett nem rendszeres jövedelmek után akkor lehet a balesetitáppénz-különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A baleseti táppénz számítása esetén hogyan lehet figyelembe venni a betegszabadság napjait és összegét? Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a betegszabadság idejére járó 80 százalékos távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. R. 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe sem az átlagkereset, sem a távolléti díj összege – kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat -, sem az az időtartam, amelyre azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Megbízás alapján munkát végző személy ellátásai

Kérdés: Jogosult-e táppénzre, illetve gyermekápolási táppénzre a megbízási szerződés keretében munkát végző személy? A megbízási szerződés adott feladat elvégzésére szól, tehát a munkaidő kötetlen, és szabadság ebben a jogviszonyban nem jár.
Részlet a válaszából: […] Jogszabály nem zárja ki, hiszen a megbízásos jogviszonyban álló munkavállaló – amennyiben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kiterjed rá a biztosítás, azaz az e tevékenységéből származó járulék alapot képező jövedelme [Tbj-tv. 4. § k) pont] eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Gyermekápolási táppénz alapja

Kérdés: A gyermekgondozási díj lejártát követően az anyuka beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt igényel. Milyen jövedelem figyelembevételével kell a táppénz összegét megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Ha azért nincs az igénylőnek sem a táppénzre való jogosultságát megelőző naptári évben, sem a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 naptári napi jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, akkor a táppénz naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Az öregségi nyugdíjban részesülő, munkaviszonyban álló biztosított 2002. december 28-án üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelenné vált. Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz összegének megállapításánál a 2002. július 1-jétől december 31-ig tartó időszakban végzett munka alapján 2002. november havi munkabérrel kifizetett, 29 500 forint összegű prémium?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugellátásban részesülő biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.A baleseti táppénzének az összegét az általános rendelkezések szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget lehet figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Táppénzalap megállapítása

Kérdés: A biztosított 2002. március 6-ig GYES-en volt, március 7-től június 12-ig fizetett szabadságon, június 13-ától augusztus 22-ig felmondási idejét töltötte, és munkaviszonya 2002. augusztus 22-én meg is szűnt. 2002. augusztus 22-től keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Milyen jövedelem figyelembevételével kell a táppénz összegét kiszámítani, tekintettel arra, hogy sem a jogosultságot megelőző évben, sem a táppénzjogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőzően nincs 180 napi jövedelme?
Részlet a válaszából: […] A táppénz alapját, ha a biztosítottnak sem a jogosultságot megelőző naptári évben, sem a jogosultság kezdőnapját megelőzően nincs 180 napi jövedelme, a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem naptári napi összegével. A baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó baleseti táppénze

Kérdés: Balesete esetén jogosult-e valamilyen ellátásra az 5 százalékos baleseti járulékot fizető, kiegészítő tevékenységű vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó balesete esetén akkor jogosult társadalombiztosítási ellátásra, ha ez a baleset üzeminek minősül.Az Eb-tv.-ben foglaltak szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
19
20
21