20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
2. cikk / 20 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja
Kérdés:
A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?
3. cikk / 20 Jutalom
Kérdés: Kell az M-04-es lapon kívül máshol is jelenteni a jutalom összegét a '08-as bevallásban? Beszámítható egy 2022. március hónapban kezdődő táppénz alapjába a 2021. december hónapban kifizetett jutalom összege abban az esetben, ha a teljes december hónapban egészségbiztosítási pénzbeli ellátásban részesült a munkavállaló? A számítási időszakban egyébként van 120 napi jövedelem.
4. cikk / 20 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés:
Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a dolgozó, aki 2013 januárjában fejezte be egyetemi tanulmányait, jelenlegi első munkahelyén 2013. november 1-jétől dolgozik, és szülésének várható időpontja 2014. június 15.? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, mi lesz azok alapja? Ha 2014-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre megy, mi lesz a táppénz alapja, és az hatással lesz-e a GYED összegére?
5. cikk / 20 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.
6. cikk / 20 Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
7. cikk / 20 Üzemanyag-megtakarítás beszámítása a táppénzalapba
Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell-e figyelembe venni a táppénzalap-meghatározásnál az üzemanyag-megtakarítás címén kapott 100 ezer forintot meghaladó részt, amely bérnek minősül? A gépjárművezetők minden hónapban megkapják az üzemanyag-megtakarítás összegét, amely nem minden esetben haladja meg az adómentes határt.
8. cikk / 20 Rendszeres és nem rendszeres jövedelem
Kérdés: A táppénzalap megállapításához rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a munkaviszony keretében esetenként, nem havi rendszerességgel, nem is teljes hónapot érintő külföldi kiküldetésre elszámolt adó- és járulékköteles napidíj?
9. cikk / 20 Baleseti táppénz alapja, osztószáma
Kérdés: Mennyi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2009 szeptemberében üzemi balesetet szenvedett munkavállalónak az esetében, akinek a 2009. augusztus havi munkabére 100 000 forint volt, és 2009 szeptemberében a 2009. január-augusztus havi jó munkájáért 50 000 forint jutalomban részesült? Ki kell-e venni a hétvégét is az osztószámból abban az esetben, ha a dolgozó augusztusban két napot (csütörtök, péntek) szabadságon volt? Csökkenti-e az osztószámot a fizetett ünnepnap?
10. cikk / 20 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?