830 talált cikk a szociális hozzájárulási adó kifejezésre

Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?

Kérdés: Egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagja látja el az ügyvezetői feladatokat, vagyis aláírja a társaság iratait, és telefonon kapcsolatot tart az ügyfelekkel, de az érdemi munkát egy alkalmazott végzi. Elláthatja a tag az ügyvezetést eseti megbízások, esetleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében, vagy más jogviszonyt kell létesíteni?

Kérdés: Indíthat átalányadózó egyéni vállalkozást az a teljes munkaidős munkaviszonyban álló személy, aki huzamosabb ideje táppénzben részesül? Folytathatja a vállalkozói tevékenységet alkalmazottak közreműködésével, állíthat-e ki számlát, és hogyan alakul ebben az esetben a járulék- és szochofizetési kötelezettsége?

Kérdés: A munkavállaló nyilatkozatával hozzájárult a részére megelőzően folyósított munkabér-előleg munkabérből történő levonásához. Időközben bekövetkezett keresőképtelensége okán a hozzájáruló nyilatkozatát kiterjesztette a táppénzellátására is. A nyilatkozat felhatalmazása alapján megteheti a munkáltató, hogy a táppénzből vonja le az esedékessé vált munkabérelőleget?

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetni egy társasház által megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott takarító után abban az esetben, ha a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért a megbízott nem válik biztosítottá? Amennyiben igen, alkalmazható a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?

Kérdés: Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?

Kérdés: Melyik országban lesz biztosított az a magyarországi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki Romániában teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozik, és mellette Magyarországon megbízási jogviszonyban is végez munkát? A romániai munkavégzés során a foglalkoztató által biztosított szálláshelyen lakik, a megbízásból adódó feladatvégzés Magyarországon történik. Van valamilyen különbség a járulék- és adófizetési kötelezettségben, ha a megbízási jogviszonyban létrejön a biztosítási kötelezettség, illetve, ha nem?

Kérdés: Kell szabadságmegváltást fizetni egy szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák számára, ha a foglalkoztatója öt munkanap szabadságot nem tudott kiadni a részére? Amennyiben igen, akkor milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett juttatás után?