Nyugdíjas magánszemély által nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót levonni a kamatból, ha egy nyugdíjas magánszemély nagyobb összeget ad kölcsön annak a kft.-nek, amelyben ügyvezető, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik? A magánszemély éves jövedelme meghaladja a minimálbér alapján meghatározott szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kölcsön kamata után főszabály szerint 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni, de ezt a kft. viseli, nem a magánszemély kamatából kell levonni. Az éves adófizetési felső határ elérése ebben az esetben nem mentesít a szocho alól.A megítéléshez a kamat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címkék:  

Ausztriában tanuló 25 év alatti egyéni vállalkozó

Kérdés: Egy 25 év alatti, Ausztriában nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett, és a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta. Az általa nyújtott szolgáltatásból havonta 200-400 ezer forint bevétele származik. Helyes az a számítás, hogy vállalkozói kivét esetén 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, kivét hiányában viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó és járulék? Helyes továbbá, hogy az év végén a vállalkozói adóalap után 9 százalék adót, a vállalkozói osztalékalap után pedig 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, személyi jövedelemadót azonban a 25 év alattiak kedvezménye miatt nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben nappali tagozatos egyetemi hallgatóról van szó, aki EGT-tagállamban folytat tanulmányokat, így a Szocho-tv. 9. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a havi minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 6.

Kedvezmények szakképzési munkaszerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Hogyan érinti az egyéni vállalkozó által igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-mentességet, illetve adókedvezményt, ha az általa 2025. december hónaptól szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállaló 2026 szeptemberétől nem folytatja a tanulmányait, és a munkaviszonyát is megszüntette a vállalkozónál?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben nem saját dolgozóról van szó, akkor a tanulmányok félbeszakítása miatt az eddig – a Szocho-tv. 17/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – igénybe vett kedvezményt nem kell visszafizetni, ezzel összefüggésben a vállalkozásnak további teendője nincs.Más a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Magánszemély által kft.-nek nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Le kell vonni a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek járó kamatból abban az esetben, ha kölcsönt nyújtott egy kft.-nek? A magánszemélynek sem tagsági, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya nincs a társasággal.
Részlet az állásfoglalásából: […] A szociális hozzájárulási adót nem kell levonni a magánszemélynek járó kamatból, hanem az a kft.-t kifizetőként, a magánszemély részére fizetendő kamaton felül terheli. A magánszemély által a gazdasági társaságnak nyújtott kölcsön után fizetett kamat nem tartozik az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Nyugdíjjogosultság visszamenőleges érvényesítése

Kérdés: Befolyásolja bármilyen módon az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, ha egy kft.-ben munkaviszony keretében dolgozó tag év közben visszamenőleg érvényesíti a nyugdíjjogosultságát? A munkavállaló havi bruttó munka-bére 500 ezer forint.
Részlet az állásfoglalásából: […] A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, ami azt jelenti, hogy nem terjed ki rá a biztosítási kötelezettség, tehát munkabérét társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó nem terheli.Amennyiben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Jogalap nélkül felvett táppénz visszakövetelése

Kérdés:

Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?

Részlet az állásfoglalásából: […] A 2023-ban és 2024-ben folyósított táppénz 2026-ban is visszakövetelhető lehet az érintett személytől, ha az ellátás felvétele neki felróható. A visszakövetelést önmagában nem akadályozza meg, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelynél 2025-ben átfogó ellenőrzést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Nyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Mennyi lehet a maximális keresete a továbbiakban annak a nőnek, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát, de már rendelkezik a 40 év jogosultsági idővel, és 2026. október 1-jétől igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját? Az érintett nem szünteti meg a jelenlegi munkaviszonyát, a munkáltatója tovább kívánja alkalmazni a nyugdíjazás után is.
Részlet az állásfoglalásából: […] A nyugdíjas munkavállaló a versenyszférában (munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban) korlátozás nélkül, korlátlan összeget kereshet a nyugdíja mellett, és ezzel egyidejűleg a nyugdíját korlátozás nélkül, teljes összegben folyósítják tovább.A saját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Egyetemi hallgató munkavégzése passzív félév alatt

Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő személy az iskolaszövetkezeti munkavégzés és a mezőgazdasági őstermelői tevékenység mellett egy betéti társaság beltagja. A leírtak alapján azonban a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre, és az ügyvezetői feladatokat sem látja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag ügyvezetői jogviszonya

Kérdés: Egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagja látja el az ügyvezetői feladatokat, vagyis aláírja a társaság iratait, és telefonon kapcsolatot tart az ügyfelekkel, de az érdemi munkát egy alkalmazott végzi. Elláthatja a tag az ügyvezetést eseti megbízások, esetleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében, vagy más jogviszonyt kell létesíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben említett tag az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban látja el, ezért a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül. A rokkantsági ellátásban részesülő személy nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ezért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Egyéni vállalkozás indítása munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség alatt

Kérdés: Indíthat átalányadózó egyéni vállalkozást az a teljes munkaidős munkaviszonyban álló személy, aki huzamosabb ideje táppénzben részesül? Folytathatja a vállalkozói tevékenységet alkalmazottak közreműködésével, állíthat-e ki számlát, és hogyan alakul ebben az esetben a járulék- és szochofizetési kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. Ezért önmagában nincs akadálya annak, hogy egy személy a munkaviszonyában táppénzben részesüljön, miközben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
1
2
3
…
84