Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk sajnos helytelen következtetésre jutott.A Szocho-tv.-ben adóalapként meghatározott jövedelmeknek [a jogszabály 1. § (5) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt jövedelmek, teháta) a vállalkozásból kivont jövedelem (Szja-tv. 68. §),b) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Ügyvezető jogviszonyának rendezése

Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, és mivel nem tag ügyvezetőről van szó, esetében nem kell alkalmazni a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontját, azaz jogviszonya nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak, és biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény nyugdíjba vonuló munkavállaló után

Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak arra a munkavállalóra vonatkozóan, aki szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik, és ennek megfelelően a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vett igénybe vele kapcsolatban, azonban a dolgozó április hónapban bejelentette, hogy január 16-tól nyugdíjas? Miként vizsgálható felül a január–március havi bevallás a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában, tekintettel a kedvezményre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló január 16-ától nyugdíjas, tehát a január 15-ét követő időszakra járó munkabérét nem terheli sem társadalombiztosítási járulék, sem pedig szociális hozzájárulási adó.A nyugdíjazás az ezt megelőző időszakra járó munkabérrészre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

ÖCSG tagjainak szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy háromtagú családi gazdaság átalányadózást alkalmazó tagjainak szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét az alábbi esetben? Az ÖCSG 2025. évi árbevétele 3×17 millió forint = 51 millió forint volt. Az egyik tag, az édesapa, munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, a másik két tag az ikergyermekei, akik 2025. október 6-án töltötték be a 18. életévüket, de még mindketten középiskolai tanulók.
Részlet a válaszából: […] Az apa munkaviszony mellett folytatja őstermelői tevékenységét, tehát őstermelői jogviszonyában biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Mivel 2025. évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötszörösét (5×12×290.800 = 17.448.000 forintot), nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Egyházi szolgálati jogviszonyban álló lelkész részére biztosított SZÉP-kártya-juttatás adózása

Kérdés: Terheli az egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy részére biztosított béren kívüli juttatások után a kifizetőt adó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Art. értelmező rendelkezései munkaviszonyban állónak mint foglalkoztatási kategóriába tartozónak tekinti az egyházi szolgálati viszonyban álló személyeket, annak ellenére, hogy a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének g) pontja a biztosítottak körén belül a munkaviszonytól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor, milyen alap figyelembevételével és milyen összeget.Nézzük sorban a közterheket.Az Szja-tv. 29. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Átalányadózó bevétele táppénzes időszak alatt

Kérdés: Szerezhet bevételt, állíthat ki számlát egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki előreláthatóan hosszú ideig táppénzen lesz, és ez alatt az időszak alatt egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló mérné fel a munkát, kötné meg a szerződést, és végezné el a feladatot, a könyvelő pedig elvégezné a bejelentést, azaz a vállalkozó semmilyen feladatot nem látna el? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a keresőképtelenség tartama alatt az egyéni vállalkozó alkalmazott révén folytassa tevékenységét, számlát állítson ki és bevétele legyen. Vállalkozói kivétet ugyan nem számolhat el, de jelen esetben átalányadózóról van szó.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Külföldön tanuló ügyvezető

Kérdés:

Keletkezik minimumjárulék-fizetési kötelezettsége egy betéti társaság új ügyvezetőjének, aki egy osztrák egyetemen folytat nappali tagozatos tanulmányokat? Az érintett tag eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, most az ügyvezetői tevékenységet megbízási jogviszonyban látja el.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben az ügyvezetést társas vállalkozóként ellátó tagról van szó, aki Ausztriában folytat egyetemi tanulmányokat.A Tbj-tv. 42. § (2) bekezdése b) pontjának előírásai alapján az egyéni és társas vállalkozó abban az esetben is mentesül a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Kft. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Elláthatja napi 2 órás munkaviszonyban az ügyvezetést egy kft. tulajdonosa, aki semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik? A kft. fitnesztermet működtet, ahová kártyával történik a belépés, és szükség esetén az ügyvezető segítséget nyújt az egyes gyakorlatokban, ha a vendég kéri.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő tulajdonos ügyvezető munkaviszonyban, részmunkaidőben látja el az ügyvezetői teendőket, amelynek nincs jogszabályi akadálya, és a kft. volumenét figyelembe véve a napi kétórás munkaidő életszerű.Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság kültagjának munkavégzése

Kérdés: Végezhet a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát megbízási jogviszonyban egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő kültagja, vagy a munkavégzés alapján társas vállalkozónak kell tekinteni? Az érintett kültag főállású egyéni vállalkozó, a társaságban pedig havi 100.000 forintos megbízási díj ellenében végezné a munkát.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 21.1. pontja értelmében a betéti társaság tagja abban az esetben minősül társas vállalkozónak, amennyiben a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében teszi.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
1
2
3
82