Magyar megbízás romániai munkaviszony mellett

Kérdés: Melyik országban lesz biztosított az a magyarországi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki Romániában teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozik, és mellette Magyarországon megbízási jogviszonyban is végez munkát? A romániai munkavégzés során a foglalkoztató által biztosított szálláshelyen lakik, a megbízásból adódó feladatvégzés Magyarországon történik. Van valamilyen különbség a járulék- és adófizetési kötelezettségben, ha a megbízási jogviszonyban létrejön a biztosítási kötelezettség, illetve, ha nem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy Romániában munka-viszonyban biztosított. A román A1-es igazolás révén magyarországi megbízási jogviszonyával összefüggésben mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, illetve a kifizetőt sem terheli a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák szabadságmegváltása

Kérdés: Kell szabadságmegváltást fizetni egy szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák számára, ha a foglalkoztatója öt munkanap szabadságot nem tudott kiadni a részére? Amennyiben igen, akkor milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] A Szak-tv. 83. §-ának (5) bekezdése értelmében a szakképzési munkaszerződésre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogya) munkáltató alatt a duális képzőhelyet, munkavállaló alatt a tanulót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Nagykorúvá vált mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót fizetnie egy őstermelők családi gazdasága egyik tagjának, aki 2026. június hóban betöltötte a 18. életévét, nappali tagozatos tanuló, és az előző évben átalányadózást választva az éves bevétele 13 millió forint volt? Van a NAV felé bejelentési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személy nagykorúsága napjától mezőgazdasági őstermelőként biztosítottá válik, és e jogviszonyát a 08E jelű nyomtatványon be kell jelentenie az adóhatóságnak. Ugyanezen idő-ponttól járulékfizetési kötelezettség is terheli, amit semmilyen formában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Egyéni vállalkozó minimumközterhe GYED alatt

Kérdés: Mentesülne a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha GYED-ben részesülne? Az érintett vállalkozó 2022 óta részmunkaidős munkaviszonyban is áll, a vállalkozását 2026. június 1-jén indította el, és jelenleg a felesége CSED-ben részesül a 2026. március 10-én született gyermekük után.
Részlet a válaszából: […] Valóban, ha az egyéni vállalkozó GYED-ben részesül, mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának és szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Angol munkaviszonyban álló magyar állampolgár foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékteherrel kell számolni abban az esetben, ha egy magyar kft. egy angliai cégnél teljes munkaidős munkaviszonyban álló magyar állampolgárságú személyt szeretne foglalkoztatni? A foglalkoztatás a kinti munkával párhuzamosan, napi 2 órás munkaidőben történik, rugalmas munkaidő-beosztásban, online adminisztratív feladatok ellátására. Eltér bármiben a munkavállaló bejelentése más magyar munkavállalóétól?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan magyar állampolgárról van szó, aki Angliában áll teljes munkaidős munkaviszonyban, és emellett további – részmunkaidős – munkaviszonyt létesít egy magyar cégnél.Az egyidejűleg Angliában és Magyarországon is keresőtevékenységet folytatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Osztalékelőleg nem válik osztalékká

Kérdés:

Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:186. §-a szerint osztalékelőleg két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a taggyűlés határozata alapján akkor fizethető, ha a közbenső mérleg alapján a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, a kifizetés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Őstermelő kiegészítő tevékenysége

Kérdés:

Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulékalapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?

Részlet a válaszából: […] Az Öcsg-tv. 2. §-ának g) pontja értelmében őstermelői tevékenységnek az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő őstermelői tevékenység minősül.A kiegészítő tevékenység fogalmát ugyanezen szakasz c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

EGT-állampolgár közterhei

Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a NAV-hoz a munkáltatónak, vagy az AJK „Bejelentés az adó és járulékkülönbözet elszámolásáról” elnevezésű nyomtatványt kell használni az alábbi esetben? A magyarországi munkáltató egy holland állampolgárt foglalkoztat munkaviszonyban már több éve, akinek Hollandiában is van foglalkoztatója. Korábban a dolgozónak a holland egészségbiztosító A1-es igazolást állított ki, mely 2025. október 15-éig volt érvényes. Azt követően a dolgozó többszöri felhívásra sem hozott A1-es igazolást, így ennek hiányában a magyar munkáltató járulékot vont tőle. A dolgozó viszont most 2026. áprilisban leadta az újabb A1-es igazolást, melynek érvényessége 2025. október 16-ától szól.
Részlet a válaszából: […] Igen, mindenképpen önellenőrzést kell benyújtani (ami alapján a járulék visszaigényelhető és visszafizethető a munkavállalónak), hiszen a probléma nemcsak a társadalombiztosítási járulékot, hanem az érintett biztosítási idejét, valamint a szociális hozzájárulási adót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Helyi bérlet

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére biztosított adóköteles bérlettérítést? A számla tényleges összege után kell megfizetni a közterheket, vagy fel kell bruttósítani az összeget, és úgy levonni az adókat? Tehát pl. 5000 forint a bérlet ára, ennek a bruttó értéke 7519 Ft, és ebből kell levonni az szja-t, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] Az adóköteles helyibérlet-juttatás adókötelezettségét a magánszemély és a bevételt juttató cég között fennálló jogviszony, valamint a szerzés körülményei határozzák meg [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés]. A munkaviszonyban álló személynek adott adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?
Részlet a válaszából: […] A válasz érdekében mindenekelőtt tisztázzuk az érintett személy jelenlegi társadalombiztosítási jogállását. Kft.-tagról van szó, aki az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, ami alapján – a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja szerint – társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
83