Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor, milyen alap figyelembevételével és milyen összeget.Nézzük sorban a közterheket.Az Szja-tv. 29. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózó bevétele táppénzes időszak alatt

Kérdés: Szerezhet bevételt, állíthat ki számlát egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki előreláthatóan hosszú ideig táppénzen lesz, és ez alatt az időszak alatt egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló mérné fel a munkát, kötné meg a szerződést, és végezné el a feladatot, a könyvelő pedig elvégezné a bejelentést, azaz a vállalkozó semmilyen feladatot nem látna el? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a keresőképtelenség tartama alatt az egyéni vállalkozó alkalmazott révén folytassa tevékenységét, számlát állítson ki és bevétele legyen. Vállalkozói kivétet ugyan nem számolhat el, de jelen esetben átalányadózóról van szó.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címke:

Külföldön tanuló ügyvezető

Kérdés:

Keletkezik minimumjárulék-fizetési kötelezettsége egy betéti társaság új ügyvezetőjének, aki egy osztrák egyetemen folytat nappali tagozatos tanulmányokat? Az érintett tag eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, most az ügyvezetői tevékenységet megbízási jogviszonyban látja el.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben az ügyvezetést társas vállalkozóként ellátó tagról van szó, aki Ausztriában folytat egyetemi tanulmányokat.A Tbj-tv. 42. § (2) bekezdése b) pontjának előírásai alapján az egyéni és társas vállalkozó abban az esetben is mentesül a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kft. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Elláthatja napi 2 órás munkaviszonyban az ügyvezetést egy kft. tulajdonosa, aki semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik? A kft. fitnesztermet működtet, ahová kártyával történik a belépés, és szükség esetén az ügyvezető segítséget nyújt az egyes gyakorlatokban, ha a vendég kéri.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő tulajdonos ügyvezető munkaviszonyban, részmunkaidőben látja el az ügyvezetői teendőket, amelynek nincs jogszabályi akadálya, és a kft. volumenét figyelembe véve a napi kétórás munkaidő életszerű.Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság kültagjának munkavégzése

Kérdés: Végezhet a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát megbízási jogviszonyban egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő kültagja, vagy a munkavégzés alapján társas vállalkozónak kell tekinteni? Az érintett kültag főállású egyéni vállalkozó, a társaságban pedig havi 100.000 forintos megbízási díj ellenében végezné a munkát.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 21.1. pontja értelmében a betéti társaság tagja abban az esetben minősül társas vállalkozónak, amennyiben a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében teszi.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Valóban le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a szabadságmegváltásból abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2026. január 31-én szűnt meg, 2026. február 1-jétől nyugdíjas, és a szabadságmegváltás csak február 2-án került kifizetésre a számára? Abban az esetben, ha a munkavállaló csak február 2-án szüntette volna meg a munkaviszonyát, már nem lenne járulékköteles a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdésben említett – 2026. február 1-jétől nyugdíjas – munkavállaló munkaviszonya január 31-én megszűnt, és számára csak február 2-án kerül kifizetésre a szabadságmegváltás, akkor azt 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény kivás cég esetén

Kérdés:

Igénybe veheti mindkét jogviszonyra tekintettel a munkaerőpiacra lépők utáni szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy kivás vállalkozó, amely több munkavállalójával is szakképzési munkaszerződést létesített, amely alapján a jogviszonyok megbontásra kerültek egy heti 20 órás „normál” alkalmazotti jogviszonyra és egy heti 20 órás szakképzési jogviszonyra? Hogyan kell alkalmazni a kedvezményt, ha az egyik munkavállaló esetén a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete a NAV-tól kapott igazolás alapján 2023. június 12., a szakképzési jogviszonya viszont 2024. október 16-án kezdődött?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdései szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek a Szak-tv. 83. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Tévesen levont társadalombiztosítási járulék

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az óvónőnek az esetében, aki 2023. október 31-től igénybe veszi a 40 év jogosultsági ideje alapján a kedvezményes nyugdíjat, ezen a napon ki is lépett a munkahelyéről, egy önkormányzati óvodából, majd 2023. november 1-jén elhelyezkedett egy másik óvodában, ahol elmulasztotta leadni a nyugdíjasstátuszról szóló határozatát, így folyamatosan levonásra került a béréből a társadalombiztosítási járulék? Köteles a munkáltató visszautalni a dolgozó részére a számításaik szerint 3.823.197 forint összegű tévesen levont járulékot, vagy csak a határozat leadásának napjától kell nyugdíjasként számfejteni a dolgozó munkabérét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett hölgyre 2023. november 1-jétől nem terjed ki a biztosítás és nem terheli járulékfizetési kötelezettség, ahogy a kifizető is mentesül a munkabére után a szociális hozzájárulási adó alól. Tehát ezen időpontig visszamenőleg a foglalkoztatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés:

Egyszemélyes kft. tagja 2025 májusában 6 millió forint osztalékot kapott, amelyből levonásra került a szociális hozzájárulási adó. Visszaigényelheti az érintett tag ezt az adót a 2025. évi szja-bevallásában, havi 500 ezer forintos tagi jövedelmére tekintettel annak ellenére, hogy megváltozott munkaképességű vállalkozóként mentesült a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, illetve, hogy 2025. novemberben 10 millió forint osztalékelőleget vett fel, amelyből csak szja került levonásra?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint az említett tag esetében 6.000.000 forintos osztalék után megfizetésre került a szociális hozzájárulási adó, miközben a 6.000.000 forintos tagi – tehát Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó – jövedelmet szerzett.Az osztalék után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címke:

Tartós megbízási jogviszony

Kérdés:

Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 23. pontja szerinti tartós megbízási jogviszonyról akkor beszélhetünk, amennyiben a foglalkoztató azt tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak 1115-ös jogviszonykóddal, a ’T1041-es bejelentőt 2026. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
81