Találati lista:
1. cikk / 820 Nagykorúvá vált mezőgazdasági őstermelő közterhei
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót fizetnie egy őstermelők családi gazdasága egyik tagjának, aki 2026. június hóban betöltötte a 18. életévét, nappali tagozatos tanuló, és az előző évben átalányadózást választva az éves bevétele 13 millió forint volt? Van a NAV felé bejelentési kötelezettsége?
2. cikk / 820 Egyéni vállalkozó minimumközterhe GYED alatt
Kérdés: Mentesülne a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha GYED-ben részesülne? Az érintett vállalkozó 2022 óta részmunkaidős munkaviszonyban is áll, a vállalkozását 2026. június 1-jén indította el, és jelenleg a felesége CSED-ben részesül a 2026. március 10-én született gyermekük után.
3. cikk / 820 Angol munkaviszonyban álló magyar állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Milyen járulékteherrel kell számolni abban az esetben, ha egy magyar kft. egy angliai cégnél teljes munkaidős munkaviszonyban álló magyar állampolgárságú személyt szeretne foglalkoztatni? A foglalkoztatás a kinti munkával párhuzamosan, napi 2 órás munkaidőben történik, rugalmas munkaidő-beosztásban, online adminisztratív feladatok ellátására. Eltér bármiben a munkavállaló bejelentése más magyar munkavállalóétól?
4. cikk / 820 Osztalékelőleg nem válik osztalékká
Kérdés: Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
5. cikk / 820 Őstermelő kiegészítő tevékenysége
Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulék-alapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?
6. cikk / 820 EGT-állampolgár közterhei
Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a NAV-hoz a munkáltatónak, vagy az AJK „Bejelentés az adó és járulékkülönbözet elszámolásáról” elnevezésű nyomtatványt kell használni az alábbi esetben? A magyarországi munkáltató egy holland állampolgárt foglalkoztat munkaviszonyban már több éve, akinek Hollandiában is van foglalkoztatója. Korábban a dolgozónak a holland egészségbiztosító A1-es igazolást állított ki, mely 2025. október 15-éig volt érvényes. Azt követően a dolgozó többszöri felhívásra sem hozott A1-es igazolást, így ennek hiányában a magyar munkáltató járulékot vont tőle. A dolgozó viszont most 2026. áprilisban leadta az újabb A1-es igazolást, melynek érvényessége 2025. október 16-ától szól.
7. cikk / 820 Helyi bérlet
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére biztosított adóköteles bérlettérítést? A számla tényleges összege után kell megfizetni a közterheket, vagy fel kell bruttósítani az összeget, és úgy levonni az adókat? Tehát pl. 5000 forint a bérlet ára, ennek a bruttó értéke 7519 Ft, és ebből kell levonni az szja-t, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
8. cikk / 820 Kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?
9. cikk / 820 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
10. cikk / 820 Ügyvezető jogviszonyának rendezése
Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
