133 cikk rendezése:
1. cikk / 133 Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Miként alakul annak a biztosítások közvetítésével foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki 2023. július 6-tól keresőképtelen, de jelenleg is érkezik bevétele? A vállalkozó jövedelme ezzel a bevétellel érte el az adómentes részt.
2. cikk / 133 Öregségi nyugdíjas tanár munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhatja el a helyi iskola felkérését egy 63 éves öregségi nyugdíjas tanárnő úgy, hogy ne veszítse el a már megszerzett ellátásra való jogosultságát?
3. cikk / 133 Családi pótlék érettségi vizsgát tett gyermek után
Kérdés:
Kaphatja továbbra is a családi pótlékot a szülő az érettségi vizsgát tett gyermeke után, aki szeptembertől továbbtanul?
4. cikk / 133 Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei
Kérdés:
Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?
5. cikk / 133 Ápolási díjban részesülő személy egyéb ellátása
Kérdés: Igénybe vehető valamilyen támogatás vagy egyéb ellátás abban az esetben, ha egy ápolási idő mellett napi 4 órás munkát vállaló személynek megszűnik a munkaviszonya?
6. cikk / 133 Öregségi nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Vállalhat munkát egy öregségi nyugdíjas személy, akinek jelenleg 115 000 forint a nyugdíja? Amennyiben igen, milyen összegű jövedelmet vehet fel anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását?
7. cikk / 133 Rendezvény résztvevőinek napidíja
Kérdés: Kell rendelkeznie adóazonosító jellel egy magyarországi székhelyű egyesület által más EU-tagállamban szervezett rendezvény nem magyar állampolgárságú résztvevőinek abban az esetben, ha részükre az étkezés fedezésére napidíjat fizetnének forintban, illetve euróban, valamint a szállás költségét számla ellenében fizetnék ki az EU-tagállambeli hotelnek? Az érintett személyek és az egyesület között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A részt vevő magánszemélyek részben EGT-tagállamok, részben harmadik országok állampolgárai, és vannak köztük kiskorú gyermekek is. Terheli a magánszemélyt, illetőleg az egyesületet adó- vagy járulékfizetési kötelezettség Magyarországon? Ha igen, van adómentes rész? Szükséges a kifizetéshez az A1-es igazolás és/vagy adóilletőség-igazolás?
8. cikk / 133 Munkabérletiltás
Kérdés: Érvényesíteni kell a munkáltatónak a munkabérletiltást a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt juttatásból is?
9. cikk / 133 Gépkocsivezetők kiküldetése
Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
10. cikk / 133 Családipótlék-jogosultság
Kérdés: Meddig jogosult a szülő családi pótlékra az idén érettségizett gyermek után, aki szeptembertől továbbtanul? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a szülőnek ezzel kapcsolatban?
