Találati lista:
101. cikk / 128 Szakmunkások bérminimuma
Kérdés: Igaz-e, hogy 2009. január 1-jétől a szakmunkások bérét nem gyakorlati idő alapján differenciálják? Mennyi lehet így a kezdő és a nem kezdő szakmunkás-bérminimum legkisebb összege?
102. cikk / 128 Gépkocsivezető jogállása
Kérdés: Szakmának minősül-e a gépkocsivezető munkakör, és milyen besorolási bért kell fizetni a munkavállalónak? A dolgozó utolsó munkaszerződése 1999-ben kelt, azóta nem módosították. Mi alapján történik a bér kifizetése ebben az esetben?
103. cikk / 128 Garantált bérminimum
Kérdés: Jár-e a garantált bérminimum a tb-ügyintézőnek? Ha igen, akkor számít-e az, hogy 2007. január 1-jétől dolgozik ebben a beosztásban, de közben végezte el a tanfolyamot, így bizonyítványt csak 2007. április hóban kapott? A munkáltató ebben az esetben mondhatja-e azt, hogy nem szükséges képesítés az adott munkakör betöltéséhez, ezért nem is adja meg a magasabb bért? Mennyiben változik ennek a munkavállalónak a helyzete 2008. július hótól, mivel akkor töltötte be az 50. életévét? Van-e lehetőség jogorvoslatra? Kollektív szerződés nincs a munkáltatónál.
104. cikk / 128 Középfokú végzettség meghatározása
Kérdés: Mi számít középfokú végzettségnek a bérminimumról szóló 316/2005. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében? Hol található meg a középfokú végzettség meghatározása? Középfokú végzettségnek számít-e a gimnázium és a szakközépiskola mellett a szakmunkásképző iskola is? Középfokú végzettségűnek számít-e a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező gépkocsivezető?
105. cikk / 128 Oklevéllel nem rendelkező, államvizsgát tett fiatal minősítése
Kérdés: Felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek minősül-e az a sikeres államvizsgát tett fiatal, aki középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában még nem kapta meg a főiskolai diplomáját?
106. cikk / 128 Munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott román munkavállaló jogviszonya
Kérdés: Érvényes-e a munkaviszonya annak a román munkavállalónak, akinek lejárt a munkavállalási engedélye, és azt gondolta, hogy nem kell meghosszabbítani, mivel Románia már uniós tagállam, ezért tovább dolgozott úgy, hogy nem volt engedélye? Milyen szankciókra számíthat a munkavállaló, illetve a munkáltató?
107. cikk / 128 Felmondási védelem alatt álló munkavállaló
Kérdés: Felmondhat-e jogszerűen a munkáltató ez év októberében annak a munkavállalójának, aki 2009. augusztus 3-án tölti be a 60. életévét? Különösen indokolt esetnek minősül-e a munkakör, a mögöttes feladat megszűnése? Amennyiben nem lehet felmondani, a munkáltatónak kell-e kezdeményeznie a nyugdíjazást? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a korhatár elérésekor a biztosított nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? A munkavállaló egy cégcsoport egyik vállalkozásában dolgozik. Köteles-e másik munkahelyet felajánlani a munkáltató, és ha igen, milyen feltételekkel?
108. cikk / 128 Nyugdíjas munkavállaló garantált bérminimuma
Kérdés: Nyugdíj mellett létesített munkaviszonyra vonatkozik-e az 50 év feletti munkavállalók garantált bérminimumösszege? A napi 8 órás munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállaló részére fizetendő kötelező minimálbér 69 000 forint vagy 86 300 forint?
109. cikk / 128 Biztonsági őrök készenléti jellegű munkaköre
Kérdés: Valóban lehetséges-e 2007. július 1-jétől a biztonsági őrök készenléti jellegű munkakörben, napi 12 órában történő alkalmazása? Mikortól számít alacsony intenzitásúnak a munkavégzés? Alkalmazható-e a következő munkaidő-beosztás a heti 60 órás munkavégzésre: hétfőn és csütörtökön 24 órát, vasárnap 12 órát dolgozik a munkavállaló, kedden, szerdán, pénteken és szombaton pihenőnapja van? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni, vagy túlórát számfejteni? Kell-e valamilyen pótlékot számfejteni, ha munkaszüneti napra, ünnepnapra esik a munkanapjuk? Alkalmazható-e a garantált havi 86 300 forint összegű bérminimum a munkaórák számától függetlenül?
110. cikk / 128 Tb-járulék alapja
Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
