14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Beszámítják a 65. életév betöltése után kapott béreket a nyugdíjba, vagy csak a nyugdíjkorhatárig elért kereseteket veszik figyelembe abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló tovább szeretne dolgozni anélkül, hogy a nyugdíjazását kérné?
2. cikk / 14 Nyugdíjnövelés rögzített nyugdíj esetén
Kérdés: Vonatkozik a Tny-tv. 21. §-ának (1) bekezdésében foglalt nyugdíjnövelés arra a közigazgatásban dolgozó személyre, aki korábban a Tny-tv. 82. §-ának (1) bekezdése alapján kérte nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását? Az érintett azóta folyamatosan dolgozik, vagyis szolgálati időt szerez, és most tervezi a nyugdíjigénylése benyújtását, de bizonytalan abban, hogy számíthat-e a havi 0,5 százalék többletre, ami esetében már több mint 48 hónap, azaz 24 százalék.
3. cikk / 14 Nyugdíjfolyósítás rögzített nyugdíj esetén
Kérdés: Helyesen járt el a nyugdíj-megállapító szerv, amikor elutasította a nyugdíjfolyósítás iránti kérelmet annak a főállású polgármesternek az esetében, aki korábban kérte a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, most viszont igényt tartana a folyósításra is? Az érintett úgy tudja, hogy a polgármesteri tisztséget betöltőkre nem vonatkozik a közszférában munkát vállalókat érintő nyugdíj-szüneteltetési szabály. Mi az oka ebben az esetben az elutasításnak?
4. cikk / 14 Rögzített nyugdíj
Kérdés: Mit jelent az a kifejezés, hogy "rögzített nyugdíj", és miért érdemes igénybe venni?
5. cikk / 14 Tartós ápolást végzők időskori támogatása
Kérdés: Igényelheti valamilyen módon a tartós ápolást végzők időskori támogatását az a közeljövőben nyugdíjassá váló édesanya, aki a mai napig ápolja 30 éves értelmi fogyatékos fiát, ugyanakkor ápolási díjat teljes munkaidős munkaviszonya miatt soha nem vehetett igénybe?
6. cikk / 14 Nyugdíjemelés rögzített nyugdíj esetén
Kérdés: Jogosult lesz a 30 naponkénti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre az a munkavállaló, aki jelenleg 42 év szolgálati idővel rendelkezik, 2017. október 1-jén betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és kéri a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, mert még két évig nem szeretne nyugdíjba menni? A most megállapított ellátási összeg, vagy a nyugdíjba vonuláskor, azaz 2019. évben érvényes összeg lesz a nyugdíjnövelés alapja? A?42 vagy a 44 év szolgálati időt veszik figyelembe a nyugdíjnövelés számításakor?
7. cikk / 14 Rögzített nyugdíj
Kérdés: Kérheti a megállapított rögzített nyugdíj folyósítását az a személy, aki a rögzítés után nem szerzett 365 napi szolgálati időt, és előreláthatólag már nem is fog dolgozni?
8. cikk / 14 Öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása
Kérdés: Valóban van lehetőség az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítására?
9. cikk / 14 Nyugdíjrögzítés
Kérdés: Élhet a nyugdíjrögzítés lehetőségével az az 1952. január 23-án született személy, aki rendelkezik 40 év szolgálati idővel, de a nyugdíjkorhatár elérésekor nem szeretné igénybe venni a nyugellátást?
10. cikk / 14 Rögzített nyugdíj
Kérdés: Élhet-e a nyugdíjrögzítés lehetőségével egy 1952. október 23-án született, jelenleg iskolaigazgatóként dolgozó személy, aki már rendelkezik 40 év szolgálati idővel? Lesz-e lehetősége a következő években az előrehozott nyugdíj lehetőségét igénybe venni? Negatívan érintik-e a 2012. évi törvényi változások a nyugdíj összegét, ha az idei évben még nem kívánja igénybe venni az ellátást? Van-e realitása annak a tervezetnek, hogy aki nem veszi igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, annak az utolsó 10 évét súlyozottan számítják majd?
