1. cikk / 232 Munkaügyi iratok megőrzése
2. cikk / 232 Jutalom figyelembevétele nyugdíjalapként
3. cikk / 232 Degresszálás
4. cikk / 232 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje
5. cikk / 232 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra
6. cikk / 232 1958-ban született munkavállaló nyugdíjazása
7. cikk / 232 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
8. cikk / 232 Kisadózó ellátási alapja
9. cikk / 232 Gyermekneveléssel töltött idő beszámítása szolgálati időként
10. cikk / 232 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?