820 cikk rendezése:
1. cikk / 820 18. életévét betöltött gyermek családi pótléka
Kérdés: Kinek jár a családi pótlék abban az esetben, ha egy 18. életévét betöltött gyermek elhagyta az otthonát, mert a szüleivel tarthatatlanul megromlott a kapcsolata, és jelenleg az egyik ismerős családnál él, akik befogadták? A gyermek még iskolába jár.
2. cikk / 820 Képviselet a kifizetőhely eljárásában
Kérdés: Elfogadhatja a kifizetőhely a munkavállaló táppénz, illetve CSED, GYED iránti kérelmét abban az esetben, ha azt nem a dolgozó, hanem annak házastársa vagy egyéb meghatalmazottja írja alá és nyújtja be? Amennyiben igen, akkor kell valamilyen igazolást kérni arról, hogy jogosult képviselni a dolgozót?
3. cikk / 820 Jogosultság családi pótlékra
Kérdés: Jelenleg mi a végső korhatár, ameddig jogosult családi pótlékra az édesanya a hamarosan érettségiző gyermeke után, aki szeptembertől folytatja a tanulmányait, de pontosan még nem tudható, hogy milyen módon? A gyermek továbbra is az anya háztartásában fog élni.
4. cikk / 820 Pedagógus nyugdíjazása
Kérdés: Jogosult lesz végkielégítésre és a következő jubileumi jutalomra az a pedagógus, aki 2025. augusztus hónapban szerzi meg a 40 éves jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjához, és igénybe szeretné venni az ellátást? Hogyan befolyásolja a jogosultságát a pedagógusok életpályájával kapcsolatos szabályozás? Az érintett a 25 éves jubileumi jutalmat 2020-ban kapta meg, a 30 éves jutalomra 2025. október hóban lenne jogosult? Taníthat tovább a nyugellátás veszélyeztetése nélkül?
5. cikk / 820 Egyedülálló szülő részére járó gyermekápolási táppénz
Kérdés: Kell valamilyen igazolást kérni a munka-vállalótól az egyedülálló státusz igazolására abban az esetben, ha 2024. február hónapban elvált, és azóta egyedül neveli jelenleg 4 éves gyermekét, akire tekintettel 2025. március 27-től április 11-ig gyermekápolási táppénzt igényelt? A szülői felügyeleti jog a munkavállalóé.
6. cikk / 820 Többes jogviszonyú vállalkozó minimumközterhe
Kérdés: Mentesül továbbra is a minimumközteher megfizetése alól egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. ügyvezetőjeként társas vállalkozónak minősül, és ebben a jogviszonyában fizette meg a minimumjárulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót, 2024. március 1-jétől azonban a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel GYED-ben részesül? Az érintett egyéni vállalkozóként kivétet nem realizál, viszont most a GYED miatt okafogyottá vált az a nyilatkozata, amely szerint társas vállalkozóként teljesíti a minimális közteherfizetési kötelezettségét.
7. cikk / 820 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
8. cikk / 820 Baleset üzemi jellegének vizsgálata meglévő alapbetegség esetén
Kérdés: Karbantartó munkakörben munkát végző munkavállaló munkaköri feladatába tartozó bútorzat megemelése során szenvedett derékhúzódásos balesetet. A baleset körülményeinek rögzítésére rendszeresített jegyzőkönyv felvétele során nyilatkozott, hogy megelőzően is már fennállt meglévő alapbetegsége van. Meglévő porckorong-sérvesedés alapbetegsége ismeretében mely követendő eljárást indokolt a kifizetőhelynek lefolytatni? El kell-e utasítani ebben az esetben a baleset üzemi jellegét?
9. cikk / 820 Baleset minősítése
Kérdés: Úti balesetnek minősítheti a kifizetőhely az alábbi esetet? A munkavállaló saját személygépkocsijával érkezett a munkahelyére, a céges parkolóban megállt, kiszállt az autójából, és nem a kijelölt útrészen ment be a céghez, hanem a parkolón keresztülvágva, ahol a fák ültetése miatt kihelyezett térelválasztó köveken megcsúszott a lába, és térdre esett. A baleset napján ónos eső esett, az út mindenhol nagyon csúszós volt.
10. cikk / 820 Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset
Kérdés:
A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?
