Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet a biztosítási kötelezettséggel kapcsolatban egyértelműen kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személyekre, azaz az uniós állampolgárokra csak egy tagállam jogszabályai alkalmazhatók. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak az egyik tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...amely 2015. január 1-jétől havi 52 500 forint összegű fizetési kötelezettséget jelent. A magyar társadalombiztosítás valamennyi ellátására – közöttük értelemszerűen az egészségbiztosítási ellátásokra is – jogosultságot szerezhet a kínai állampolgárságú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Külföldön tanuló külföldi diák egészségügyi ellátása

Kérdés: Milyen módon biztosítható az orvosi ellátás a tartózkodási helyén egy Magyarországon évek óta biztosított német állampolgárságú munkavállaló nagykorú gyermeke számára, aki Németországban középiskolában tanul? A szülők a gyermek 18. születésnapja óta fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, de az ez alapján járó EU-kártyával csak sürgősségi ellátásra jogosult.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből azt valószínűsítjük, hogy a szóban forgó gyermek után a nagykorúvá válásától kezdődően társadalombiztosítási ellátásra történt megállapodás [Tbj-tv. 34. § (10) és (11) bekezdés a) pontja] alapján fizetik a szülei az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] A választ a végén kezdjük. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéves kora után pedig heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Nyugdíj felülvizsgálata

Kérdés: Felülvizsgálhatják-e visszamenőleg annak a nyugdíjasnak a jogosultságát, aki 1987-ben Németországba távozott, ahol azonnal megkapta a német állampolgárságot, állandó lakcímmel, és havi 800 euró nyugdíjra vált jogosulttá, amelyet most 600-ra csökkentettek, mert kiderült, hogy megmaradt a magyar állampolgársága is, Magyarországon ideiglenes lakcímmel rendelkezik, és havi 50 000 forint nyugellátásban részesül? Érvényes-e ebben az esetben is az 5 éves elévülési idő? Visszakérheti-e a hatóság az esetleg jogtalanul felvett ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...összegének a csökkentésére. A csökkentéstazonban a magyarországi nyugdíj megállapításának időpontjától lehet végrehajtani.A két ellátás megállapításának ténye pedig általában úgy "derül ki", hogyamennyiben a hatóság – jelen esetben a német és a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Magyar cég külföldi állampolgárságú képviselőjének jogállása

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak arra a társaságra, amely németországi képviseletére egy Németországban élő német állampolgárságú nyugdíjas személyt kíván megbízni?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben a keresőtevékenységét folytatja, ezért a további feltételekteljesülése esetén ott kell járulékot fizetnie, és ott jogosult az ellátások igénybevételéreis. Tehát az EU-tagállam polgára, aki csak egy tagállam területén végzi amunkáját, ott lehet biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Német állampolgárságú ügyvezető bejelentése

Kérdés: Egy társaság német, de Németországban nem az általános szabályok szerint biztosított, tehát E 101-es igazolással nem rendelkező ügyvezetője, mint vezető tisztségviselő részére a taggyűlés meghatározott összegű tiszteletdíjat hagyott jóvá, melyhez kapcsolódóan minden járulékot megfizetett. A kifizetés napjával a bejelentés, a kifizetést követő napon pedig a kijelentés megtörtént. Hogyan kell szerepeltetni ezt a havi bevallásban, illetve a NYENYI-jelentésben, melyikben milyen időszakot kell feltüntetni? Milyen ellátásban részesülhet ez a német személy, aki Magyarországon évente 10-12 napot tartózkodik?
Részlet a válaszából: […] ...tartama alatt folyamatosan biztosított,tehát elegendő az első kifizetést követően a tisztség első napjávalbejelenteni.Ami az ügyvezető ellátási jogosultságát illeti: valamennyiolyan ellátás (egészségügyi szolgáltatás, pénzbeli ellátás) jár neki, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Német állampolgárságú nyugdíjas kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Van-e járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség egy német-magyar kft. német állampolgárságú többségi tulajdonos tagjával kapcsolatban, aki Németországban nyugdíjas? A tag a kft.-ben az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk a jogviszonyt: meghatározótulajdoni részesedéssel rendelkező, személyesen közreműködő tagról, teháttársas vállalkozóról van szó, aki EGT-tagállamból nyugdíjban részesül, tehátkiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.A kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Német állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kell-e a német állampolgárságú magánszemély által Magyarországon ellátott ügyvezető igazgatói teendőkért kapott díjazás után társadalombiztosítási járulékot, ehót, munkaadói járulékot fizetni, illetve nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot vonni és fizetni abban az esetben, ha a magánszemély Németországban biztosított és ezt az E101-es nyomtatványon igazolta?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást, illetve jövedelme után meg kell fizetni aszázalékos ehót. Abban az esetben, ha az ügyvezetői teendők ellátásamunkaviszony keretében történik, a kifizetett díjazás után meg kell fizetni a 3százalék munkaadói és az 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy a cég sem május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
2