3493 cikk rendezése:
61. cikk / 3493 Kilépett nyugdíjas munkavállaló részére fizetett prémium
Kérdés: Milyen módon fizethető ki a prémium egy év közben kilépett nyugdíjas munkavállaló részére? A prémium kifizetésére a 2024. december havi munkabérrel kerül sor. Kell különmegállapodást kötni a kifizetésre? Elegendő levonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, vagy egyéb közterhet is kell fizetni ebben az esetben? Szerepeltetni kell a kifizetett összeget a ’08-as bevallásban?
62. cikk / 3493 A GYES utáni visszatérés szabályai
Kérdés: Milyen kötelességei és jogai vannak a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a GYED-, illetve GYES-ellátásról történő visszatérés esetén?
63. cikk / 3493 A szabadság kiadása
Kérdés: Ki kell adnia a munkáltatónak az éves szabadságot a munkavállaló kérésére abban az esetben, ha a dolgozó arra hivatkozik, hogy befizetett egy kéthetes külföldi utazásra, a munkáltató viszont igényt tart a munkavégzésre, mert egy nagyobb megrendelése érkezett?
64. cikk / 3493 Platformalapú munkavégzés és az azzal összefüggő munkajogi kérdések
Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni a platformalapú munkavégzésre?
65. cikk / 3493 Saját munkavállaló képzése
Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
66. cikk / 3493 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie legalább a minimálbér alapján a járulékot egy egyszemélyes kft. alapító tagjának abban az esetben, ha a Ptk. által biztosított felhatalmazás alapján úgy dönt, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy ez csak abban az esetben kötelező, ha a megbízási jogviszony mellett dönt? A munkabér a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg, és a munkaszerződése alapján heti 10 órában lenne foglalkoztatva.
67. cikk / 3493 Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy egy kft. heti 10 órás munkaviszonyban, havi 100 ezer forint munkabérért foglalkoztasson egy fodrászként működő kisadózó egyéni vállalkozót? Az érintett a munkaviszonyában is fodrászként dolgozna. Amennyiben a jogszabályok nem zárják ki a munkaviszonyban történő foglalkoztatást, akkor a munkaviszony miként kerül figyelembevételre a táppénz, a CSED, illetve a GYED szempontjából, és miként a szolgálati idő tekintetében?
68. cikk / 3493 Munkaidőkeret 2025-től
Kérdés: Hogyan változik a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás 2025. január 1-jétől?
69. cikk / 3493 Németországban élő megbízott
Kérdés: Milyen járulékot, illetve adót kell vonni a megbízási díjából, és milyen közteher terheli a kifizetőt abban az esetben, ha egy Németországban élő magyar állampolgárságú magánszemélyt foglalkoztat megbízási jogviszonyban, a minimálbér 30 százalékát jelentősen meghaladó megbízási díjért? A megbízott Németországban főállású munkavállalóként biztosított.
70. cikk / 3493 Ausztriában biztosított munkavállaló magyarországi távmunkavégzése
Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a személyi jövedelemadó megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki Ausztriában állandó lakhellyel rendelkezik, és ott áll főfoglalkozású munkaviszonyban, a magyarországi foglalkoztatónál pedig távmunkát végez? A munkavállalónak nem kell Magyarországra jönnie a munkavégzés érdekében, egész évben külföldről történik a munkavégzés. Ez alapján a 184. naptól már nem kell vonni Magyarországon a személyi jövedelemadót? A munkavállaló által leadott A1-es igazolás alapján társadalombiztosítási járulékot nem von a magyar munkáltató. Keletkezik valamilyen bejelentési vagy regisztrációs kötelezettség az osztrák, illetve a magyar társadalombiztosítási hatóság felé?