Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt

Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés].Jelen esetben a dolgozó részére az öregségi nyugdíjat – visszamenőleg – 2024. július 26-ától állapították meg. E naptól munkaviszonyban álló dolgozóként továbbra is alkalmazásban áll, de a biztosítás már nem terjed ki rá. Ezért a már kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogviszonyok – többek között a klasszikus munkaviszony – esetén a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy amennyiben– a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.
Részlet a válaszából: […] ...érintettnek egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, a munkaviszony és az egyéni vállalkozás. Mindkét jogviszonyában a járulékalap után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot. Egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Közcélú munkavégzés során elszenvedett baleset

Kérdés: Milyen ellátást vehet igénybe a száj- és körömfájás elleni védekezés érdekében elrendelt közcélú munkavégzés során a tartásihely-azonosítón nyilvántartott tenyésztelepen munkavégzés közben elszenvedett baleset sérültje az egészségbiztosítás keretein belül? A munkát végző a tevékenység ellátása során, munkavégzéssel összefüggésben, a ragadós száj- és körömfájás típusú vírussal fertőzött állatállomány kezelése közben elrendelt feladatkörében állat rúgásától szenvedett térdsérülést. Jogosult lehet baleseti táppénzre ebben az esetben? Amennyiben igen, milyen feltételekkel igényelhető az ellátás?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit generálisan az Mt. szabályozza, ezért főszabály szerint a közfoglalkoztatott jogosultsága több ponton szinkronitást mutat a munkaviszonyban álló személlyel.Ezzel szemben a Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja alapján baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Nyugdíj előtt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése

Kérdés: Hogyan számít be a szolgálati időbe a változás, illetve éri valamilyen hátrány emiatt azt az önkormányzatnál munkaviszonyban álló dolgozót, aki a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes öregségi nyugdíjazását szeretné kérni 2025. október végén, áprilistól azonban a napi 8 órás munkaideje napi 6 órás részmunkaidőre változik?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjogosultságsághoz szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40-hez” szükséges jogosultsági idő tekintetében a munkaidőnek nincs jelentősége, tehát e tekintetben semmilyen hátrány sem éri a munkavállalót.A nyugdíj összegét befolyásoló szolgálati idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Távmunka külföldről

Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi székhelyű cégnek, amely egy olyan magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt szeretne foglalkoztatni távmunkában heti 20 órás munkaviszonyban, aki jelenleg főfoglalkozású munkaviszonyban dolgozik egy szomszédos EU-országban? A munkavállaló online végezné a munkát, helyileg abban az EU-s országban, ahol továbbra is fenntartja a már meglévő főfoglalkozású munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség alól. A magyar foglalkoztatónak a ’T1041-es nyomtatványon biztosítottként bejelenteni nem kell. A magyarországi munkaviszonyával összefüggő társadalombiztosítási kötelezettségeket is a biztosítás helye szerinti államban kell teljesítenie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Képviseleti joggal rendelkező kft.-tag

Kérdés: Társas vállalkozónak minősül egy korlátolt felelősségű társaság tagja abban az esetben, ha nem ügyvezető, személyesen nem működik közre, de aláírási joggal rendelkezik, és önálló képviseletre jogosult? Keletkezik ez esetben biztosítási, illetve minimumjárulék-fizetési kötelezettség, ha a tag máshol nem biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló jogviszonyt feltételez, hiszen a társaság munkavállalója töltheti be ezt a szerepet. Ha cégvezetőről van szó, akkor munkaviszony alapján, ha nem cégvezetőként, akkor pedig munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, illetve – mivel tagról van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy időben mindkét foglalkoztató a munkavállaló után abban az esetben, ha az „A” kft.-nél 2024. május 22-én kezdődött munkaviszonyban csökken a munkaidő, a „B” kft.-nél pedig új munkaviszony kezdődik? Az új munkáltató megkapta a NAV értesítését arról, hogy a munkavállaló munkaerőpiacra lépőnek minősül 2024. május 22-től. A Szocho-tv. 11. §-ának (4) bekezdése viszont csak a foglalkoztatóváltásról rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után

Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben foglaltak szerint egyidejűleg többes jogviszonyban álló – részmunkaidős munkaviszonyban álló dolgozóról és mellette mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató – személyről van szó.Csakhogy mind a régi, mind pedig a 2020-tól hatályos Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Magánszemély által adott kölcsön kamata

Kérdés: Milyen jövedelemnek minősül a kamat, és milyen közterhet kell megfizetni utána abban az esetben, ha egy kft. munkavállalója kölcsönt nyújt a cégnek, és a megállapodásban szerepel a kamat mértéke is? Hol kell szerepeltetni ezt az összeget a ’08-as bevallás „M” lapján? Helyesen értelmezi a kifizető, hogy ez nem kamatjövedelemnek minősül, mert nem hitelintézet által nyújtott összeg?
Részlet a válaszából: […] ...adott kölcsön kamata nem feleltethető meg az Szja-tv. 65. §-a (1) bekezdésének a)–d) és f) pontjai szerinti kamatnak, ezért ez a kamat munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.(Kéziratzárás: 2025. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.
1
2
3
4
350