Ipari szövetkezeti tag jogviszonya

Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetekre vonatkozó alapvető törvényirendelkezéseket jelenleg a régi Szöv-tv., az Ám-tv., az Új szöv-tv., valamint aSzöv-tv. tartalmazza.Az Ám-tv. 1. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a régiSzöv-tv. e törvény kihirdetése napján (1992. január 20.) lépett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

TGYÁS igénybevétele passzív GYED folyósítása alatti szülés esetén

Kérdés: Újabb gyermeke megszületését követően jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a dolgozó, aki először 2005. október 14-én szült, terhességi-gyermekágyi segélyben, majd gyermekgondozási díjban részesült, 2006. november 30-án kérte munkaviszonyának megszüntetését, ezért a gyermekgondozási díjat passzív jogon továbbfolyósították részére, de közben terhes lett, és szülésének várható időpontja 2007. augusztus 31.?
Részlet a válaszából: […] Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szüléstmegelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartamaalatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy abiztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

GYED-en lévő munkavállaló felmondása

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a cégnek abban az esetben, ha egy GYED-en lévő munkavállaló rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyát? Mit kell kifizetnie a munkavállaló részére, és hogyan alakul a felmondási idő?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések határozzák meg.E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] A Mt. szabályai különbséget tesznek a munkaviszonymegszűnése és megszüntetése között. A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogya felek külön erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, a meghatározott objektívkörülmények beálltával, automatikusan megszűnik. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?
Részlet a válaszából: […] Adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül az Szja-tv. 71.§ (1) bekezdésében felsorolt, a munkáltató által az Szja-tv. rendelkezéseiszerint a munkavállalónak nyújtott, jellemzően adómentes juttatások együttesértékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Bt. üzletvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetője ez ideig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó volt. Maradhat-e, illetve meddig maradhat ilyen minőségben üzletvezető?
Részlet a válaszából: […] Nem maradhat. Az új Gt. 91. § (2) bekezdése értelmében nemminősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása,melyből következően az üzletvezető nem tekinthető társas vállalkozónak. Ekizáró szabály alól a jogszabály 334. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.
Kapcsolódó címkék:  

Folyamatos és megszakítás nélküli biztosítási idő

Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?
Részlet a válaszából: […] A folyamatos biztosítási időnek valóban azegészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság, illetőleg az ellátásalapjának, összegének megállapítása szempontjából van jelentősége. Elsősorban tisztázni kell a fogalmakat.Megszakítás nélkül akkor áll fenn a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Szabadság passzív táppénz alatt

Kérdés: Jár-e szabadság a passzív táppénz ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Nem.Az Mt. 130. § (1)bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptáriévben rendes szabadság illet meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 130. § (2)bekezdésében meghatározott esetekben a munkaviszony szünetelésének időtartamárais...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
Kapcsolódó címkék:  

50 százalékos tulajdonos ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. 2003-ban alakult 2 fővel 50-50 százalékos tulajdoni részaránnyal. A cégbírósági végzés alapján az egyik alapító tag az ügyvezető és a munkáltatói jogok gyakorlója is, de a másik tag is személyesen közreműködik. Mivel a többségi korlát nem érvényesül, mindkét tag munkaviszonyban látja el feladatait. A munkaszerződés szerint az ügyvezető fizikai munkát is végez a társaságban. 2006. július 1-jétől maradhat-e az ügyvezető munkaviszonya, vagy az ügyvezetést kizárólag megbízási jogviszonyban láthatja el, és így kétféle jogviszonya lesz? Esetleg ésszerűbb megoldás lenne, ha tagi jogviszonyra módosítja a kft. az ügyvezető jogállását?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. hatálybalépésétől, 2006. július 1-jétől a kft.vezető tisztségviselője is – főszabályként – megbízási jogviszonyban láthatjael az ügyvezetői teendőket. Az átmeneti szabályok szerint annak azügyvezetőnek, aki a törvény hatálybalépése előtt a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:  

Csoportos létszámleépítés

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. 67.§-ában foglalt rendelkezések értelmében jogutóddal szűnik meg a társaságtársaságiforma-váltás, egyesülés és szétválás (továbbiakban együtt: átalakulás)esetén.A gazdaságitársaság szétválása esetén a gazdasági társaság – tagjai (részvényesei)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.
1
23
24
25
32