Találati lista:
1. cikk / 1446 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli október hónapra vonatkozóan azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki 2025. október 4-től szünetelteti a tevékenységét, és ebben a hónapban semmilyen bevétele nem volt? A vállalkozónak 2025. október 3-ig volt egy heti 40 órás munkaviszonya, amely több éve fennállt, és a munkaadója halála miatt szűnt meg. Mikortól kell megfizetnie az érintettnek az egészségügyi szolgáltatási járulékot ebben az esetben?
2. cikk / 1446 Külföldi munkaviszonyban álló magyar vállalkozó
Kérdés: Biztosítottnak minősül a Tbj-tv. szerint az a Magyarországon 2025. évben nyilvántartásba vett, kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó, aki magyar állampolgár, kizárólag Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel, létérdekeinek központja Magyarország, egyéni vállalkozói tevékenységét kizárólag Magyarország területén, magyar illetőségű magánszemélyek és szervezetek részére nyújtott szolgáltatásként végzi, de ezzel egyidejűleg osztrák munkáltatóval heti harminchat órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik? Egyéni vállalkozóként be kell nyújtania ebben az esetben a 2558-as bevallást?
3. cikk / 1446 Távmunka külföldről
Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból melyik állam hatálya alá fog tartozni az a magyar munkavállaló, aki családi okok miatt Finnországba költözik, és a jövőben külföldről távmunkában dolgozik? Az érintett hosszabb távú tartózkodását a finn hatóságoknál bejelentette, ott másik jogviszonya nem lesz, csak a magyar munkáltató részére fog dolgozni. Melyik államban keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen feladatai vannak a magyar munkáltatónak?
4. cikk / 1446 Gyermektartásdíj-hátralék letiltása megbízási díjból
Kérdés: A végrehajtó munkabérletiltást adott ki a foglalkoztató részére annak érdekében, hogy a megbízottól a tartozást munkabérletiltás keretében vonja le. A letiltásról értesülve a megbízott panaszt terjesztett elő a foglalkoztatónál, mert álláspontja szerint a megbízási díj nem munkabér, ezért nem lehet munkabérként kezelni, így letiltani. Mi minősül helyes munkáltatói eljárásnak?
5. cikk / 1446 Duális képzés keretében szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy duális képzés keretében szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló szerződés szerinti juttatása havi 100.000 forint, de a foglalkoztató szeretne 400.000 forint összegű bruttó munkabért kifizetni a tanulónak?
6. cikk / 1446 Foglalkozás-egészségügyi ellátásnak nem minősülő orvosi vizsgálat
Kérdés: Hogyan kell adminisztrálni egy foglalkozás-egészségügyi ellátásnak nem minősülő orvosi vizsgálatot? Egyes meghatározott juttatásnak minősül a juttatás ebben az esetben? A munkáltatónak kell megfizetnie a közterheket ebben az esetben?
7. cikk / 1446 Román állampolgár részére fizetett jogdíj
Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy romániai lakcímmel rendelkező román állampolgár részére egy magyarországi egyesülettől kifizetett jogdíj után? A jogdíjat magánszemélyként kapja, egy már elkészült mű vagy mint jogdíj örököseként. A ’08-as bevallás melyik sorában kell szerepeltetni ezt a jövedelmet? Romániában kell a jövedelem után adóznia?
8. cikk / 1446 Munkavállaló saját bankkártyájával fizetett céges beszerzés
Kérdés: Elszámolhatja költségtérítésként a munkaadó az egyik munkavállalója által egy céges rendezvényen a saját bankkártyájával kifizetett összeget, amelyet a következő havi munkabérrel utal vissza a dolgozó részére? Természetbeni juttatásnak minősül ebben az esetben a kifizetett összeg?
9. cikk / 1446 Magyar állampolgár külföldi cégből kapott osztaléka
Kérdés: Egy Magyarországon 8 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár, aki állandó magyar lakcímmel rendelkezik, alapított egy amerikai céget kinti ügynök segítségével, amelyben egyedüli tulajdonosként Magyarországról dolgozik. Hogyan kell megállapítani a magyarországi személyijövedelemadó-kötelezettséget abban az esetben, ha osztalékot vesz ki a cégből? Van valamilyen teendője a cégtulajdonosnak a magyar adóhatóság felé, ha nem vesz ki osztalékot, és egyéb jövedelmet sem realizál?
10. cikk / 1446 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
