Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] A kérdést két részre lehet és kell osztani. A válasz első része a családtámogatás szempontjából, a második az adózás szempontjából kell, hogy megközelítse a felvetett problémát. A Cst. 4. §-ának i) pontja határozza meg a családi pótlék körében jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Adóalap-csökkentő kedvezmények

Kérdés: Igénybe veheti a beteg gyermek után járó magasabb összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is az édesapa abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, gyermeke pedig súlyosan allergiás a laktózra és a gluténre?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29/A-29/G. §-ai tartalmazzák az adóalap-csökkentő kedvezményeket, amelyek közül - a jogosultság megléte esetén - egyszerre több is igénybe vehető az adóalap mértékéig. A jogszabály azt is meghatározza, hogy több jogosultság esetén milyen sorrendben vehetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy a megszokott, állandósult jogalkotási program részeként a kötelező legkisebb munkabér jellemzően minden év január 1. napjával emelkedik, a hazai jogalkotás rendszerében nem példa nélküli az ettől eltérő jogszabály-módosítás. A változás azonban akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkavállaló kártérítési felelőssége

Kérdés:

Hogyan tudja megtéríttetni a munkavállalóval az okozott kárt a munkáltató abban az esetben, ha figyelmetlensége miatt tönkrement a céges telefon? A dolgozó nem tartotta be a telefon kezelésére vonatkozó munkahelyi szabályokat, és ez okozta a kárt. Milyen munkajogi lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak? Levonhatja a dolgozó béréből a kárt?

Részlet a válaszából: […] Igen gyakran fordul elő az, hogy a munkáltatónak valamilyen okból kifolyólag követelése van a munkavállalójával szemben. Tipikusan ilyen lehet az, hogyha a munkavállaló a munkáltatónak kárt okoz, mert például figyelmetlenségből az átadott eszközt, például egy munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság szüneteltetésére, bizonyos esetekben visszafizetésére kötelezett akkor, ha biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Ügyvezető egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonya

Kérdés: Bejelentheti alkalmanként egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére egy gazdasági társaság az ügyvezetőjét, aki nem tulajdonosa a társaságnak, de díjazásban nem részesül? Nem ütközik valamilyen jogszabállyal az ügyvezető ilyen jellegű tevékenysége, illetve annak bejelentése?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság ügyvezetője – függetlenül attól, hogy tagja a társaságnak vagy nem – a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban végezheti tevékenységét.Munkaviszonyban kizárt az ingyenes munkavégzés, megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Vezető állású munkavállaló

Kérdés:

Milyen sajátosságai vannak a vezető állású munkavállaló szerződésének?

Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállalók egy cég életében kiemelt jelentőséggel bírnak, az operatív, gazdasági döntések meghozatala miatt különös bizalmat élveznek. A velük kapcsolatos szabályok az Mt. 208–211. §-aiban kerültek meghatározásra.A vezetők a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Korhatár előtti ellátás

Kérdés:

Hogyan kell igényelnie a korhatár előtti ellátást egy 1961-ben született személynek, aki a nyugdíjintézet határozata szerint a korhatárhoz képest 3 évvel korábban jogosulttá vált erre a juttatásra? Nyugdíjnak minősül a korhatár előtti ellátás?

Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, de a megállapításához szükséges szolgálati idő számítására és az összegének meghatározására a nyugdíjakkal azonos szabályok vonatkoznak. A korhatár előtti ellátásban részesülőknek a nyugdíjashoz hasonlóan jár az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
1
2
3
21