801 talált cikk a keresőképtelenség kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2025. június 22-től június 28-ig keresőképtelen volt, majd június 29-étől ismét keresőképessé vált. Jogosult táppénzre a szombati és vasárnapi napokra is, vagy ezekre a napokra már a minimum-járulékalapot kell figyelembe venni? A vállalkozó könyvelője szerint az Eb-tv. alapján hétvégére már nem jár a táppénz.

Kérdés: Elismerheti úti balesetként a kifizetőhely a munkavállalót ért balesetet abban az esetben, ha 2026. július 7-én a munkája befejezését követően a foglalkoztatója telephelyéről elindult a másik munkahelyére, ahol 2026. július 1-től részmunkaidős munkaviszonyban dolgozik, és útközben súlyos közúti balesetet szenvedett? A balesetet követően a mentők kórházba szállították, ahol július 7-től július 16-ig részesült ellátásban, és jelenleg is keresőképtelen, ami előreláthatóan hosszú ideig fog tartani. A dolgozó balesetitáppénz-igényt nyújtott be ahhoz a céghez, ahonnan a baleset napján elindult, és ahol szintén 2026. július 1-től áll alkalmazásban heti 25 órás részmunkaidőben. A munkavállaló előző munkaviszonya 2020. február 1-től 2026. június 30-ig állt fenn. Számfejthető számára a baleseti táppénz, és ha igen, akkor mi lesz az ellátás alapja?

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely annak a dolgozónak az esetében, aki 2025. október 1-től áll munkaviszonyban a cégnél, előző munka-viszonya nem volt, mert 2025 júniusában fejezte be középiskolai tanulmányait, 2026. január 5-étől „9”-es kóddal keresőképtelen, 2026. június 29-én megszületett a gyermeke, és a keresőképtelensége első napjától a szülést megelőző napig táppénzt folyósítottak a részére? Az ügyintéző elbizonytalanodott, mert azt a tájékoztatást kapta, hogy csak annyi időre folyósíthatta volna a táppénzt, amennyi biztosítási ideje van a dolgozónak. Jogosult CSED-re a gyermek születése napjától a dolgozó?

Kérdés: Milyen ellátás folyósítható egy közfoglalkoztatott munkavállalónak abban az esetben, ha a táppénzfolyósítás időtartama alatt fizetett ünnep is van? Táppénz, fizetett ünnepre járó távolléti díj, vagy esetleg mindkettő?

Kérdés: Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy a keresőképtelen munkavállalója betegszabadságra vagy táppénzre jogosult? Mi a különbség a két ellátás között?

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak fel lehet mondani táppénz alatt? A dolgozó a betegszabadságát már kimerítette, táppénz neki nem jár, mert nyugdíjas, csak hozza az orvosi igazolását a keresőképtelenségről.

Kérdés: Milyen feladata van a foglalkoztatónak, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavégzéssel összefüggésben balesetet szenvedett munkavállaló nem válik keresőképtelenné? Milyen formanyomtatványokat kell használni, illetve milyen jegyzőkönyveket kell készíteni ebben az esetben?

Kérdés: A volt munkavállaló betegkísérő munkakörben dolgozott. Munkabalesetet szenvedett egy beteg megemelésekor. Az egészségkárosodás derékhúzódás. A balesetet a foglalkoztató utólag jelentette be, ezt követően értesült a kifizetőhely a munkabalesetről, mely a kivizsgálást követően elismerésre került. A háziorvos „8”-as keresőképtelenségi kóddal állította ki az igazolásokat, közben a munkavállaló orvost váltott. A kifizetőhely megkeresést küldött a jelenlegi orvos részére, hogy kérje az okozati összefüggést. A háziorvos a válaszban leírja, hogy nem tartja üzemi balesetnek az esetet, mert a traumaleleten térdpanasza volt a munkavállalónak, illetve kettő évvel ezelőtt volt egy balesete, melyben a gerince is sérült. Erről tájékoztatta a munkavállalót, aki elfogadta az indoklást. A munkavállalót nem nyilatkoztatták külön, hogy kéri-e a baleseti táppénz megállapítását, telefonon érdeklődött. Meghallgatási jegyzőkönyvet írt alá a balesettel kapcsolatban. Megállapítható baleseti táppénz a munkavállaló részére, amikor a háziorvos elzárkózik a nyilatkozattól?

Kérdés: A biztosítottnak két jogviszonya van, egy 40 órás munkaviszony és egy tagi jogviszony. A munkaviszonyban kimerítette a táppénzjogosultságát, mivel fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt a folyamatos biztosítása. A tagi jogviszonyban nem igényelt táppénzt, soha nem is volt táppénzen. A keresőképtelenség továbbra is fennáll. Amennyiben a tagi jogviszonyban keresőképtelen állományba veszi az orvos a biztosítottat, hány naptári napra lesz táppénzjogosultsága és miért? Hogyan alakul a táppénzelőzmény, ha a keresőképtelenség a tagi jogviszonyban a munkaviszony megszűnése után keletkezik? A munkáltató közös megegyezéssel meg akarja szüntetni a munkaviszonyt, tekintve, hogy nem lehet tudni, mikor lesz keresőképes a munkavállaló.

Kérdés: Munkaszüneti napra járó távolléti díjat vagy betegszabadságot kell számfejteni egy közfoglalkoztatott dolgozó részére, aki május 1-jén betegszabadságon volt? Esetleg mind a két juttatás megilleti?