Találati lista:
1. cikk / 183 Ügyvezető képviseleti jogosultságának korlátozása
Kérdés: Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság SzMSz alapján, az ügyvezető az SzMSz-ben foglalt különleges rendelkezések figyelembevételével önállóan képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A különleges rendelkezések alapján saját szakterületét illetően az ügyvezető-helyettes képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok, illetve hatóságok előtt. Az alapító jogszerűen korlátozhatja ilyen módon az ügyvezető képviseleti jogát? A társaság SzMSz-e úgy rendelkezik, hogy ügyvezetésnek minősül mindazon, a társaság vezetéséhez és irányításához szükséges döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapító hatáskörébe, illetve az SzMSz-ben meghatározott ügyvezető-helyettesi hatáskörbe. Jogszerűen korlátozhatja az alapító az ügyvezető ügyvezetési jogosultságát egy, a társaság szervezetében alatta álló vezető tisztségviselőnek nem minősülő személy hatáskörére tekintettel?
2. cikk / 183 Munkajogi tanácsadás ÖJTV-kódja
Kérdés: Milyen ÖJTV-kód szükséges munkajogi szakokleveles tanácsadói tevékenység végzéséhez? Tekintettel arra, hogy a jogi tevékenység engedélyköteles, ügyvédi kamarai tagság szükséges hozzá? Van esetleg olyan tevékenység, amelynek birtokában nyújtható munkajogi tanácsadás, és nem engedélyköteles?
3. cikk / 183 Ukrajnában élő magyar családok támogatása
Kérdés:
Valóban kaphatnak ellátást Magyarországról gyermekük születésekor az Ukrajnában élő magyar családok?
4. cikk / 183 Anyasági ellátás külföldön élő gyermek után
Kérdés:
Hogyan lehet jogosult a magyarországi anyasági pótlékra egy Kanadában élő édesanya az újszülött gyermeke után? A gyermek édesapja kanadai állampolgár, az anya magyar állampolgársággal is rendelkezik, és a gyermeket szeretnék magyar állampolgárként is anyakönyveztetni. Mi a teendő ebben az esetben?
5. cikk / 183 Képviselet a kifizetőhely eljárásában
Kérdés: Elfogadhatja a kifizetőhely a munkavállaló táppénz, illetve CSED, GYED iránti kérelmét abban az esetben, ha azt nem a dolgozó, hanem annak házastársa vagy egyéb meghatalmazottja írja alá és nyújtja be? Amennyiben igen, akkor kell valamilyen igazolást kérni arról, hogy jogosult képviselni a dolgozót?
6. cikk / 183 Kiküldött munkavállaló családi járulékkedvezménye
Kérdés: Élhet a családi járulékkedvezménnyel egy Németországba kiküldött és ott adózó – de a járulékot Magyarországon fizető – munkavállaló?
7. cikk / 183 Képviseleti joggal rendelkező kft.-tag
Kérdés: Társas vállalkozónak minősül egy korlátolt felelősségű társaság tagja abban az esetben, ha nem ügyvezető, személyesen nem működik közre, de aláírási joggal rendelkezik, és önálló képviseletre jogosult? Keletkezik ez esetben biztosítási, illetve minimumjárulék-fizetési kötelezettség, ha a tag máshol nem biztosított?
8. cikk / 183 Szociálishozzájárulásiadó-alap felső határa
Kérdés: Figyelembe lehet venni a szociálishozzájárulásiadó-alap felső határösszegének meghatározásánál a CSED, illetve a GYED összegét annak ellenére, hogy ezek után az ellátások után nem történik szociálishozzájárulásiadó-fizetés?
9. cikk / 183 Cégvezető
Kérdés: Lehet a kft. tagja a cégvezető, és ha igen, akkor nem lenne célszerűbb, ha a cégvezetést vezető tisztségviselőként, ügyvezetőként látná el? Mi a különbség a cégvezető és a vezető tisztségviselő között, ha a cégvezető és a vezető tisztségviselő is tag az adott társaságban? Van bármilyen oka annak, hogy el legyen különítve a két tevékenység ellátása?
10. cikk / 183 Indiai állampolgár ügyvezetők
Kérdés: Be kell szerezniük az A1 igazolást egy magyar székhelyű cég indiai állampolgár ügyvezetőinek, akik Indiában társas vállalkozóként biztosítottak, annak érdekében, hogy Magyarországon ne keletkezzen biztosítási jogviszonyuk? Be kell jelenteni őket a 24T1041-es nyomtatványon?
