Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása

Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
Részlet a válaszából: […] A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján utólag kifizetett elmaradt jövedelem, illetőleg egyéb járulékalapot képező kifizetés, jelen esetben a végkielégítés összegének figyelembevételével módosítani kell a megállapított öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Nyugdíjazás

Kérdés: A munkáltatónak kell kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését, vagy értesíteni a dolgozót a munkaviszony megszűnéséről abban az esetben, ha elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? Amennyiben igen, akkor mennyi idővel a nyugdíjazás előtt kell ezt megtenni? Van felmondási, felmentési idő? A munkáltatónak kell kezdeményezni a nyugdíjazás elindítását?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkaviszony megszűnése és megszüntetése okai között külön nem nevesíti a munkavállaló öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltésére vonatkozó esetet. Vagyis a munkavállaló öregségi nyugdíjra jogosító életkorának elérésekor sem a munkáltatót, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Biztosítás szünetelése

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a dolgozónak, illetve ha beteg lesz, kaphat-e táppénzt az a munkavállaló, aki 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2017. április 1-jétől 2017. szeptember 30-áig családi okokra hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kért, amelyre megkapta az engedélyt, tehát a biztosítása szünetelni fog ebben az időszakban?
Részlet a válaszából: […] Mint foglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság vonatkozásában bejelentési kötelezettsége van. A biztosított az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése értelmében a biztosítási jogviszonyának megszűnését követően még 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Passzív táppénz időtartamának figyelembevétele jogosultsági időként

Kérdés: Valóban nem számít be a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív táppénz folyósításának időtartama? Melyik az a jogszabály, ami ezt szabályozza?
Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint családi szerepvállalással, azaz terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Kifizetőhelyi teendők ellátás mellett dolgozó munkavállaló kilépése esetén

Kérdés: Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2016. augusztus 10-től GYED mellett munkát végző munkavállaló kilép a cégtől?
Részlet a válaszából: […] Ha a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a dolgozó biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátást az a szerv folyósítja tovább, amely azt megállapította (Eb-tv. 62. §). A kérdésből nem derül ki egyértelműen, de feltételezhető, hogy jelen esetben a kifizetőhelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Szabadság mértéke

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el a munkáltató akkor, amikor a 45 éves új munkavállalója részére csak a 20 nap alapszabadságot, valamint a kiskorú gyermekre tekintettel járó két nap pótszabadságot biztosítja azért, mert a tb-kiskönyve elveszett, és így nem tudta igazolni a korábbi jogviszonyait?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató eljárása ebben az esetben helytelen és teljesen jogszabályellenes.A munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos regenerációját elősegítő szabadság mértéke ugyanis semmilyen formában nem függ a munkavállaló korábbi munkaviszonyaitól, az kizárólag a jelenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

1955-ben született nő

Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatár betöltésekor és a nők negyven év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíja esetében is a megállapítás feltétele, hogy az igénylő azon a napon, melytől kezdődően az öregségi nyugdíj megállapítását kéri, se Magyarországon, se...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Román állampolgárságú munkavállaló

Kérdés: Milyen teendői vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy jelenleg alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott román állampolgárságú magánszemélyt 2017. február 1-jétől munkaviszonyban szeretné alkalmazni? A foglalkoztatott rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel. Igénybe veheti a családi adókedvezményt a Romániában élő gyermekei után, illetve mi a teendője annak érdekében, hogy érvényesíteni tudja azt?
Részlet a válaszából: […] EGT-állampolgárságú – így a román – munkavállaló foglalkoztatásához nincsen szükség külön engedélyre, és a tajszámon, illetve az adóazonosító jelen túl egyéb azonosítók beszerzésére sem.Ugyanakkor a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Külföldön biztosított személyek kötelezettségei

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy cég Dániába küldi ki dolgozni a munkavállalóit az ott bejegyzett vállalkozásához? A magyar munkavállalók a külföldi tartózkodás alatt a foglalkoztatónál fizetés nélküli szabadságon lesznek, a jövedelmüket Dániában kapják meg, és ott rendelkeznek majd biztosítási kötelezettséggel is. Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a magánszemélyeknek a magyar egészségbiztosítási pénztárhoz ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a munkáltató nem kiküldetésben foglalkoztatja a munkavállalókat, a magyar hatóságokhoz semmilyen kötelezettsége nincs.Az Eb-tv. 80. §-a (5) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az a tajszámmal rendelkező személy, aki valamely EGT-tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Kft. "tevékenységének szüneteltetése"

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. szünetelteti a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság "tevékenységének szüneteltetése" intézményét a társadalombiztosítási jog nem ismeri, ugyanakkor az általános szabályok alkalmazása révén megfelelően kezelhető az az élethelyzet, amikor egy korlátolt felelősségű társaság érdemi tevékenységet nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
1
20
21
22
48