4083 cikk rendezése:
1. cikk / 4083 Külföldről végzett személyes közreműködés
Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi cégnek, amelynek a tagja online, távmunka keretében közreműködik a cég bevételszerző tevékenységében, és emellett Ausztriában egyéni vállalkozó? Melyik országban jön létre a biztosítási jogviszony, ha az érintett személy állandó lakóhelye kizárólag Ausztriában van?
2. cikk / 4083 Kisadózás közalkalmazotti jogviszony mellett
Kérdés: Lehet kataalany az az egyéni vállalkozó, aki 36 órát elérő közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, azaz a közalkalmazotti jogviszony „munkaviszonynak” minősül a Kata-tv. értelmében?
3. cikk / 4083 Megbízási díj szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen előírás alapján terheli a szociális hozzájárulási adó a minimálbér 30 százaléka alatti megbízási díjakat, amelyek nem keletkeztetnek társadalombiztosítási jogviszonyt, illetve vannak olyan esetek, amikor nem kell megfizetni a szochót?
4. cikk / 4083 Szakképzési munkaszerződés megszüntetése a képzés befejezése előtt
Kérdés: Van-e bármilyen visszatérítési kötelezettsége a kifizetőnek abban az esetben, ha szakképzési munkaszerződéssel is rendelkező munkavállalója kapcsán szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élt, de a dolgozó a képzés befejezése előtt megszüntette a jogviszonyát?
5. cikk / 4083 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
6. cikk / 4083 Megbízási díj nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
7. cikk / 4083 Cégvezető
Kérdés: Lehet a kft. tagja a cégvezető, és ha igen, akkor nem lenne célszerűbb, ha a cégvezetést vezető tisztségviselőként, ügyvezetőként látná el? Mi a különbség a cégvezető és a vezető tisztségviselő között, ha a cégvezető és a vezető tisztségviselő is tag az adott társaságban? Van bármilyen oka annak, hogy el legyen különítve a két tevékenység ellátása?
8. cikk / 4083 A szabadság megváltásának/ kiadásának elévülése
Kérdés: Meddig követelhető a szabadság pénzbeli megváltása abban az esetben, ha a munkavállaló nem veszi igénybe az őt megillető szabadidőt?
9. cikk / 4083 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
10. cikk / 4083 Két munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.
