Igazságügyi szakértő biztosítási jogviszonya

Kérdés: Létrejön a biztosítási jogviszony egy igazságügyi szakértő végzéssel történő kirendelése esetén? Amennyiben igen, akkor a kirendelés napjától a díjmegállapító határozat jogerőre emelkedéséig tart a biztosítás? Milyen közterhek megfizetésére kötelezett a tevékenységét adószámos magánszemélyként végző szakértő, illetve a kifizető ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az igazságügyi szakértő a tevékenységét vállalkozási, megbízási, illetve adószámos magánszemélyként egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített vállalkozási jogviszony alapján látja el.Első esetben (tehát egyéni vállalkozóként) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának szülése

Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjra egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, aki tagi jogviszonyban áll a cégben, havonta bruttó 330 000 forint tagi jövedelem után fizeti a közterheket, és várhatóan az év végétől táppénzes állományban lesz, mert gyermeket vár? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, kell egy másik személyt alkalmazni pl. megbízási jogviszonyban, ha a CSED és a GYED ideje alatt semmilyen bevétele nem lesz a cégnek, és nem állít ki számlát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben biztosított társas vállalkozóról van szó, akit az általános szabályok szerint illeti meg a CSED és a GYED.A CSED alapvető feltétele, hogy az érintett a szülést megelőző két éven belül rendelkezzék legalább 365 nap biztosítási idővel. A CSED tartama alatt tilos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Beszámíthatja a korábban befizetett közterheket csökkentő tételként egy biztosított egyéni vállalkozó, aki az év első felében nem rendelkezett bevétellel, de a minimumközterheket megfizette, a 3. negyedévtől azonban nagyobb összegű bevételei folynak be, így lehetősége lesz nagy összegű kivétek elszámolására?
Részlet a válaszából: […] A biztosított és többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozó esetében a minimális szociális-hozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségnek havi szinten és nem havi átlagos szinten kell eleget tenni.Ez azt jelenti, hogy a szociális hozzájárulási adó alapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 30.

Ingatlan bérleti díjának közterhei

Kérdés: A kifizetőnek minden esetben meg kell fizetnie a járulékokat az önálló tevékenységből származó jövedelem után a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján? Hogyan kell megállapítani a járulékalapot ebben az esetben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség megállapítása során minden esetben két kérdésre kell előzetesen választ találnunk. Egyrészt azt kell megnéznünk, hogy a kifizetett összeg járulékalapot képez-e, másrészt pedig azt kell tisztáznunk, hogy a kifizetés biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Munkavégzés GYET mellett

Kérdés: Vállalhat munkát a tulajdonában lévő kft.-ben egy édesanya, aki három 4 és 13 év közötti gyermekével van otthon GYET-en, ha a munkavégzés nem az otthonában, hanem a cég üzletében történik?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatás mellett a Cst. 24. §-a értelmében maximum heti 30 órát meg nem haladó időtartamban szabad keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag a munkavállaló otthonában történik.Ugyanakkor a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Keresőképtelen egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimumjárulékokat annak az egyéni vállalkozónak, aki hosszú ideje keresőképtelen, és 2021. november 16-án kimerítette a táppénzre való jogosultságát, vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett? Szünetel a biztosítási jogviszony ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az egyéni vállalkozónak megszűnik a táppénzjogosultsága, akkor az ő biztosítása – eltérően a munkaviszonyban álló dolgozótól – nem szünetel, viszont megszűnik a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetni egy újonnan alapított kft. tulajdonos-ügyvezetője után, aki ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét, emellett főállású kisadózó egyéni vállalkozó, valamint rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Teljes szolgálati időt szerez a havi 50 ezer forint tételes adó és a havi 100 ezer forintos munkabér járulékainak megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második – egyszerűbb – kérdéssel. A kis-adózásból származó ellátási alap (50 ezer forintos tételes adó esetén 102 ezer forint) és a munkaviszonyból származó 100 ezer forintos járulékalap együttes havi összege eléri a minimálbért, így e két jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Álláskeresési járadék

Kérdés: Mikor jár az álláskeresési járadék, és mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló a folyósítás időtartamának lejárta előtt talál munkát?
Részlet a válaszából: […] Az álláskeresési járadékra való jogosultság megállapításához három feltétel együttes fennállása szükséges, amely feltételeket az Flt. 25. §-nak (1) bekezdése határozza meg. E szerint álláskeresési járadékra jogosult az, aki álláskereső, az álláskeresővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Átalányadózó egyéni vállalkozó 2022-ben

Kérdés: Hogyan alakul 2022-ben annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetése, aki szeretne áttérni az átalányadózásra, tekintettel arra, hogy várhatóan a minimálbér feléig adómentes lesz az ebből származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében 2022-től az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy

Kérdés: Egyházi szolgálati viszonyban álló személynek minősül az a munkavállaló, aki egy egyházi fenntartású intézményben dolgozik, adminisztrációs munkakörben? A munkavállaló tagja egy egyházi közösségnek, ahol egyházi szolgálati viszonyban állónak számít. Lehetőség van ennek ellenére ezen a munkahelyén is egyházi személyként bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint nem. A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének g) pontja, illetve az ehhez kapcsolódó speciális járulékfizetési szabályok az egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyre vonatkozik.Egyházi személynek pedig az egyház belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.
1
…
22
23
24
…
128