Külföldiek vendégül látása

Kérdés: Társaságunk a nyáron vendégül lát egy külföldi sportcsapatot, akiknek azonkívül, hogy vendégül látjuk őket, pénzt is adunk. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik az így kifizetendő összeg után?
Részlet a válaszából: […] A magyar társadalombiztosítás fedezeti rendszerének egyik főszabálya, hogy járulékfizetési kötelezettség csak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kérdés által vázolt esetben már az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] Főfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozóról van szó, akinek járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 1998. június 16-i hatállyal kifejezett rendelkezést tartalmaz a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a társasággal fennálló e jogviszonyára tekintettel. A 30. § (3) bekezdésében előírja, hogy "a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Utólag kifizetett megbízási díj

Kérdés: 2002. 12. 31-ig elvégzett munkáért szerződés alapján 2003. 01. 31-ig történik a magánszemély részére a megbízási díj kifizetése. Az Szja-tv. szerint ez a magánszemély 2003. évi jövedelme lesz. Helyesen járunk-e el, ha a járulékalapot képező jövedelemből (ez esetben a megbízási díj 90 százalékából) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonunk le, és a NYENYI-lapon is a 2003. évre vonatkozó adatszolgáltatásban jelentjük?
Részlet a válaszából: […] Rendszeresen visszatérő jogalkalmazási problémát jelent az egyik évről (évekről) a másikra áthúzódó jogviszonyok, illetőleg e jogviszonyok alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelmek esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása. A helyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda tagja nem állhat munkaviszonyban a saját irodájával, mert ezt az Ütv. tiltja.Az Ütv. 6. §-a az alábbiak szerint rendelkezik az összeférhetetlenségről:"(1) Az ügyvéd a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő bosnyák állampolgárok társadalombiztosítási jogállásának tisztázása érdekében megkerülhetetlen a magyar-jugoszláv szociálpolitikai megállapodás (1959. évi 20. tvr.), amelynek hatálya Bosznia-Hercegovina állampolgáraira is kiterjed.E szerződés 3. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyik vidéki igazgatósága (a továbbiakban: APEH) egy korlátolt felelősségű társaságnál (kft.) az 1997. január 1. és 1999. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó járulék-ellenőrzést tartott. Az eljárás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés helyes megválaszolásához azt kell eldönteni, hogy az Szja-tv. 69. § (5) bekezdés b) pontja szerinti kifizetői ajándékozás, vagy a (9) bekezdés e) pontjában szabályozott üzleti ajándékozás történt. A kifizető által adott ajándék természetbeni juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Jövedelempótló kártérítés közterhei

Kérdés: Egy munkavállaló – a munkáltató hibájából – 1995-ben üzemi balesetet szenvedett, és ennek következtében munkaképességét 67 százalékban elveszítette. Vállalatunk nagyobb összegű kártérítést fizetett ki egy összegben a számára, illetve megegyezés alapján, havonta – életfogytig – kifizetjük a rokkantnyugdíj és a nettó kereset közötti különbözetet, ami az Szja-tv. I. számú mellékletének 6.2. pontja alapján adókötelesnek minősül. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk van a jövedelempótló kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] Járadék formájában fizetett jövedelempótló kártérítésről van szó, amely a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemnek minősül. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának táppénze

Kérdés: Kaphat-e táppénzt az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, illetve ennek folyósítása tartama alatt az irodának milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda társadalombiztosítási szempontból a Tbj-tv. 4. §-ának c) pontja 11. alpontja értelmében társas vállalkozásnak, míg az ügyvédi iroda tagja ugyanezen § d) pontja 3. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül.Ennek megfelelően az ügyvédi iroda...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
121
122
123
127