Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Európai uniós csatlakozásunkat megelőzően az osztrák állampolgárságú beltag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 13. §-a alapján a 2000. évi CXXIII. tv. előírásainak figyelembevételével kellett elbírálni. Az egyezményben megfogalmazott azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Svájci állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik arra a svájci állampolgárra, aki több évig Magyarországon szándékozik maradni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen "szűkszavú" a tekintetben, hogy a hazánkban hosszabb ideig tartózkodni szándékozó svájci állampolgár milyen céllal érkezett Magyarországra, milyen tevékenységet fog itt folytatni.Az bizonyosan elmondható róla, hogy svájci állampolgárként azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 11. §-a a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit sorolja fel. A 11. § h) pontja alapján – ami az egyes társasági formáknál előírt további kötelező tartalmi elemekre utal – állapít meg a Gt. 131. § speciális érvényességi kellékeket a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a választott tisztségviselőnek fizetett 5, illetve 10 ezer forint összegű tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] A tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése értelmében a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló biztosítási kötelezettségével azonos módon kell elbírálni.Ebből következően, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) és (3) bekezdései alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme (legfeljebb a járulékfizetési felső határ összege) után köteles megfizetni. A járulékfizetési felső határ számításánál azokat az időtartamokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Izraeli-magyar kettős állampolgár közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni 2004. május 1-jétől egy 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő cég izraeli-magyar állampolgárságú ügyvezetője, illetve izraeli társügyvezetője után? Mindketten rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. A kettős állampolgár ügyvezető 183 napnál többet nem tartózkodik Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő munkavállalóiról van szó, akikre május 1-jétől az általános szabályok szerint kiterjed a biztosítás.Ennek megfelelően járulékalapot képező jövedelmük után meg kell fizetni a 29 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] Nincs. Az ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 5. §-a alá tartozó biztosítási – alapesetben munka- vagy megbízási, esetleg társas vállalkozói – jogviszonyára tekintettel jön létre. E biztosítási jogviszonyokban a járulékfizetés alapja a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, erre vonatkozó igényének teljesítése vagy elutasítása a munkáltató belátásától függ. (Ez alól kivételt a gyermek ápolása és gondozása, a közeli hozzátartozó ápolása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett módosító rendelet értelmében a családi gazdálkodó 2005. január 1-jét követően más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem folytathat.Ennek ellenére kifejezetten a családi gazdálkodókra vonatkozóan a társadalombiztosítási jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Kirendelés

Kérdés: Hol keletkezik személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy dolgozót egy cégcsoporton belül németországi munkakörbe rendelnek ki, azaz a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a kelet- és közép-európai németországi központhoz kerülnek, míg a kirendelt személy a munkáját ugyanezen térség különböző országaiban végzi kb. évi 160 munkanapon át? Az irodát a cégcsoport magyarországi vállalata adja, és a dolgozó fizetését is Magyarországon számfejtik. A magyarországi vállalat a kirendelt összes költségét havonta kiszámlázza a németországi kelet- és közép-európai központnak.
Részlet a válaszából: […] A kirendelésről a Tbj-tv. R 4/C. §-a egyértelműen rendelkezik, miszerint ha a biztosított foglalkoztatására az Mt. 106. §-ában foglaltak szerint kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj-tv. szerint terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a kirendelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
1
106
107
108
124