Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...órát elérő foglalkoztatással.Ez társadalombiztosítási szempontból azt jelenti, hogy személyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező jövedelme után kell megfizetnie a társaságnak a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjba vonuló biztosított utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan kell visszamenőleg rendezni a járulékokat, illetve milyen nyomtatványt kell használni önellenőrzéshez abban az esetben, ha az 1992. október 1-jétől jelenleg is napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló részére a nyugdíj-biztosítási szervek 2003. június 8-án visszamenőleg 2003. február 12-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott személy nyugellátása megállapításának kezdőnapját követő foglalkoztatása (továbbfoglalkoztatása) alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelme után egyéni járulék fizetésére nem kötelezett. Jelen esetben a nyugellátás megállapításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A főfoglalkozású – többes jogviszonyban nem álló – társas vállalkozó biztosított járulékalapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a kifizetőt, illetve a munkavállalót nappali tagozatos főiskolai tanuló megbízási szerződéssel történő foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...is nélkülözhetetlen – lépés az adóelőleg szempontjából figyelembe veendő jövedelem megállapítása, amely egyben az érintett járulékalapot képező jövedelme is.Önálló tevékenységről lévén szó, ezért ez vagy a megbízási díj 90 százaléka, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulószerződés alapján kifizetett ösztöndíj

Kérdés: Tanulószerződés esetében az ösztöndíj mértéke:- a minimálbér 10 százaléka a Szak-tv. szerint,- az adóterhet nem viselő járandóság mértéke a minimálbér 6 százaléka.Ugyanez vonatkozik a nyári szakmai gyakorlatra is? A jogszabály módosítja a tanulószerződéseket, vagy át kell írni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...ennek megfelelően módosítani kell.A díjazás a tanulót a tanítási szünet tartamára is megilleti.A tanulószerződésben meghatározott díj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, tehát utána meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:    

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...A versenyek díjaként kifizetett pénzösszeg azonban az Szja-tv. 28. §-ában meghatározott egyéb jövedelemnek minősül, amely nem képez járulékalapot, és emiatt járulékfizetési kötelezettség nem is terheli. Figyelemmel kell lenni mindezek mellett arra is, hogy a verseny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Amennyiben valaki főfoglalkozású alkalmazottként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy munkahelyen, egy másik munkahelyen pedig heti 20 órában, és mindkét jövedelme után levonják a nyugdíjjárulékot, akkor beleszámít-e a szolgálati időbe a 20 órás munkaviszony is?
Részlet a válaszából: […] ...még egy állást létesít, ahol szintén a minimálbér felét kapja, akkor a két jogviszony alapján már teljes szolgálati időhöz jut.A járulékalapot képező jövedelem számítása hasonló elveken nyugszik. A 8,5 százalék nyugdíjjárulékot egyidejűleg fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...tanulószerződésben meghatározott díj – amely a Szak-tv. szerint nem lehet havi szinten kevesebb, mint a minimálbér 6 százaléka – járulékalapot képező jövedelem, ami után a gazdálkodó szervezetnek meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre vetítve az eddig leírtakat, a tanulószerződésben meghatározott 15 000 Ft/hó pénzbeli juttatás (nevezzük ösztöndíjnak) járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után a Tbj-tv. 19. §-a szerint a foglalkoztató 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Visszamenőlegesen kifizetett prémium járulékai

Kérdés: Egy társaság prémiumot szeretne fizetni egy adott időszakra, de likviditási helyzete nem engedi meg a kifizetést, csak egy későbbi adóévben. Mikor kell a járulékot bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájutott (pl. részére pénzben kifizették), vagy az a rendelkezésére állt. Ezért az Szja-tv. szabályaira épülő, Tbj-tv. szerinti járulékalapot képező jövedelem (pl. a prémium) után is csak a tényleges kifizetés (rendelkezésre állás) időpontjában keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
109
110
111
…
120