Az eva hatálya alá tartozó többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettsége a heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozónak, illetve a bt.-beltagnak, ha 2003-tól bejelentkezett az eva hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...(vagy közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulmányok) mellett folytató "evás" egyéni vállalkozó járulékalapja – a Tbj-tv. 29/A §-ának előírásainak megfelelően – az eva alapjául szolgáló jövedelem 4 százaléka. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi, járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Szövetkezet elnökének járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékot kell fizetni egy ténylegesen nem működő szövetkezet elnöke után, aki sehol nem biztosított, és a szövetkezettől munkájáért jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...származó havi jövedelem) hiányában, viszont ennek révén sem állapíthatunk meg biztosítási kötelezettséget. Biztosítás és járulékalap nélkül járulékfizetési kötelezettség a szövetkezet részéről fel sem merülhet. A tételes egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Főfoglalkozású rendőrök járulékfizetése megbízásos jogviszonyban

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy vállalkozási szerződés alapján kifizetett, havi 13 000 forintos jövedelem után, ha azt egy őrző-védő kft. főállású rendőröknek fizeti ki a felügyelet ellátásáért? A rendőrség, mint főfoglalkozású munkahely, a tételes eho-t megfizeti, és erről igazolást adott ki.
Részlet a válaszából: […] ...Az őrző-védő kft. foglalkoztató azonban nem mentesül a százalékos eho-fizetési kötelezettség alól. Abban az esetben, ha a jövedelem járulékalapot képező része a havi 15 000 forintot eléri vagy meghaladja, az összeg biztosítási kötelezettség alá esik, és akkor meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felső határ naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Nyugdíjas tag eho-ja

Kérdés: Kell-e tételes eho-t fizetni – az 5 százalék baleseti járulékon felül – a saját jogú nyugdíjas tagnak évi 2-3 alkalommal személyes közreműködés címén kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytató társas vállalkozóról van szó, akinek személyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező jövedelme után a társaság – helyesen – megfizeti az 5 százalék baleseti járulékot.A jogviszony tartamára – függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...például megbízási jogviszony keretében is. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettség feltétele, hogy az e tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelem havi összege elérje a minimálbér 30 százalékát (havi 15 000 forintot), illetve ha a jogviszony nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Választott tisztségviselők tiszteletdíja

Kérdés: Önkormányzati tisztségviselőknek havi 15 000 forint tiszteletdíjat irányoz elő a költségvetés. A tisztségviselők azonban nem kérik a tiszteletdíj kifizetését, úgy rendelkeztek, hogy alapítványnak, egyháznak kérik az átutalását. Kell-e járulékot fizetni e tiszteletdíjak összege után?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony keretében, személyesen munkát végző személyre, a biztosítás kiterjed, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Anyasági ellátásban részesülő beltag járulékai

Kérdés: A szülést követő 3 évben mikor, milyen összegű járulékfizetési kötelezettsége van a munkavégzésre kötelezett beltagnak? A bt.-nek van alkalmazottja, aki a tevékenységet folytatja.
Részlet a válaszából: […] ...híján – főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül.Ennek megfelelően a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező jövedelme, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszából: […] ...napjáig kell megállapítani.Ezt az összeget aztán folyamatosan csökkenteni kell azoknak az ún. kieső napoknak (amelyekre a munkavállalónak járulékalapot képező jövedelme nem volt, ilyen például a keresőképtelenség ideje) és a járulékalap napi maximumának a szorzatával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
109
110
111
117