Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...amely a megbízás keltétől a teljesítésig vagy a kifizetésig eltelt idő, jelen esetben a naptári napok száma.Ezt követően kiszámítjuk a járulékalapot, amely itt megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe vehető jövedelemmel. A megbízási díj az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...munkaképtelenségre szóló betegbiztosítás esetén a munkáltató által átvállalt díj mentes a személyi jövedelemadó alól, és így járulékalapot sem képez.2. Az úgynevezett "vegyes" biztosítás, az 1. pontban említetteken túl más elemet is tartalmaz, tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiakban közlünk:2002/24. APEH iránymutatásA végkielégítés címén és a felmentési időre járó személyi jövedelemadó- és járulékalapot képező jövedelem utáni személyi jövedelemadó-, valamint járulékfizetési kötelezettség[Szja-tv. 25. §, 26. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...Az adott juttatás biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján került-e kifizetésre? (Tbj-tv. 5.)2. Az adott juttatás egyébként járulékalapot képező jövedelemnek minősül-e? [Tbj-tv. 4. § k) pont].Ha mindkét kérdésre igen a válasz, akkor biztos (és csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Devizakülföldi prémiuma

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság devizakülföldi állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője nagy összegű prémiumot kapott. A kifizetett összeg után keletkezik-e járulékfizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett nagy összegű prémium nem képez 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, 11 százalékos egészségbiztosítási, valamint egyéni járulékalapot.A szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó ország állampolgára esetében a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

36 órás munkaviszony több jogviszonyból

Kérdés: Összegyűjthető-e a heti 36 órás munkaviszony több, egyidejűleg fennálló jogviszonyból is?
Részlet a válaszából: […] ...folytat tanulmányokat, a társas vállalkozás, illetőleg a társas vállalkozó járulékfizetésének alapjául a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem szolgál. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban kifizetett szja alapját képező juttatások járulékalapot képeznek. A külföldi napidíj adóköteles része olyan költségtérítés, amely nem minősül természetbeni juttatásnak. Ebből következik, hogy az ilyen címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...alapja.Ha a biztosított egyidejűleg több, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyban köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetőleg az egészségbiztosítási járulékot megfizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Osztalék és osztalékelőleg járulékkötelezettsége

Kérdés: Kft.-nk tagjai 2001-ben osztalékelőleget, 2002-ben osztalékot vettek fel (2001. évre vonatkozóan). Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnünk a 35 százalékos adóalap után kifizetett osztalékra? Meg kell-e fizetni az előleg után is a százalékos mértékű eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett szja alapja képezi. A biztosítási jogviszony akkor jön létre, ha valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban keletkezik járulékalap.Az osztalék a Tao-tv. szerint: a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...járulék fizetésére kötelezett. A baleseti járulék alapja: a tag részére a személyes közreműködés alapján kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem. Járulékalapot képező jövedelemként ugyanazokat a juttatásokat kell figyelembe venni, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
109
110
111