Állásidő elszámolása

Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozza a munka díjazását.A munkavállalót a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett időre (állásidő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § alapján:"Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személyek közül az ügyvezető társadalombiztosítási jogállását a legegyszerűbb megítélni: munkaviszonya alapján biztosított, ennek megfelelően az általános szabályok szerint kell fizetni munkabére után a 29 százalék tb-, a 8,5 százalék nyugdíj- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

GYES-en, GYET-en lévő személyek megbízási díja

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell fizetni azok után a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő, megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyek után, akiknek a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezései alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységeta) a gyermek másfél éves koráig nem folytathat;b) a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Gyermekápolási táppénz

Kérdés: Jogosult-e az apa a nagyobbik gyermeke után gyermekápolási táppénzre abban az esetben, ha az anya a kisebb gyermek után terhességi-gyermekágyi segélyt, GYED-et, illetve GYES-t igényelt?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. értelmében, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.Az, aki egyidejűleg a Cst....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Egyéni vállalkozás ápolási díj alatt

Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához ejtsünk néhány szót az ápolási díjról. A szociális ellátásnak e fajtájáról a Szoc-tv. 40-44. §-ai rendelkeznek.Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat és a gyermekápolási táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelentenie.A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egyéni vállalkozás gyet folyósítása alatt

Kérdés: Egy főállású családanya vállalkozói igazolványt váltott ki, és hetente egy alkalommal büfét üzemeltet. Vállalkozói igazolványa kiváltásakor a munkavégzés jellege címszóhoz az önkormányzat "heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett" szöveget írta be annak ellenére, hogy munkahellyel nem rendelkezik, az önkormányzat folyósítja számára az anyasági ellátást. Helyes-e ez így, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak? A kérdésben gyermeknevelési támogatásban részesülő édesanyáról van szó, aki egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
Részlet a válaszából: […] A Cst. alapján járó gyermeknevelési támogatás folyósításának tartama valóban nem minősül heti 36 órás foglalkoztatásnak, tehát e vállalkozó társadalombiztosítási jogállását tekintve főfoglalkozású, tevékenységét kezdő [Tbj-tv. 4. § ba) pontja] egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
1
…
30
31
32
33