Rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási idő

Kérdés: Meg lehet vásárolni a rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási időt?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátásra (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátása) jogosultság feltétele, hogy a kérelmező az igény benyújtásakor betöltse a 15. életévét, az egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű legyen, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a nyugdíj-megállapító szerv, amikor az öregségi nyugdíj összegének megállapítása során a határozatban foglaltak szerint nem vették figyelembe a gyermekgondozási segélyt?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint az öregségi nyugdíj összegének számításakor a gyermekgondozási segély összegét figyelmen kívül kell hagyni, ha anélkül az igénylőre nézve kedvezőbb összegű nyugellátás állapítható meg. A gyermekgondozási segélyt vagy a folyósítása alatt szerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Munkanélküli-ellátás igénylése GYED folyósítása alatt

Kérdés: Elmehet munkanélküli-ellátásra a munkavállaló abban az esetben, ha a GYED folyósításának ideje alatt megszűnik a munkaviszonya, de tovább kapja passzív jogon az ellátást a gyermek kétéves koráig? Lehet jelenteni a passzív GYED-et a SZÜF-portálon keresztül?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt mindenképpen meg kell erősíteni, hogy ha az anya, illetve az Eb-tv. 40. §-ában meghatározott más személy részére CSED került megállapításra, és a CSED-re való jogosultságának az időtartama alatt megszűnt a biztosítási jogviszonya, jogosult lehet GYED-re,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Hiányzó szolgálati idő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak szolgálati idő szerzésére annak a személynek, aki 65 éves koráig nem gyűjti össze a 20 év szolgálati időt?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjba vonulásig szolgálati idő szerezhető biztosítási jogviszony létesítésével, vagy szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodással.Biztosítási jogviszony jön létre munkaviszony, egyéni vállalkozói, társas vállalkozói, állami projektértékelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Egyesület önsegélyező feladatai

Kérdés: Elláthat önsegélyező feladatokat az Szja-tv. 1. számú melléklete 1.3. pontja alapján egy közhasznúnak nem minősülő egyesület, amely a szerzői jogi törvényben szabályozott szerzői és szomszédos jogok kezelésére szakosodott? Amennyiben igen, akkor kinek, milyen formában nyújtható segély, illetve van felső határa a nyújtható összegnek? Kapnia kell a segélyezett személynek a Tbj-tv.-ben felsorolt ellátások valamelyikét, tekintettel arra, hogy a törvény értelmében a juttatás az ellátások kiegészítésére nyújtható? Kérelmezni kell a segélyt az egyesülettől, vagy dönthet saját hatáskörben is a jogosultak köréről?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:63. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.Az egyesület céljait, tevékenységét tehát a tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Munkaerőpiacra lépők

Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. kérdésben érintett rendelkezésének (11. §) módosítását valóban hiába keressük a jogszabályban, mert a változást nem törvénymódosítás, hanem a 182/2024. Korm. rendelet tartalmazza, amely a veszélyhelyzet fennállásának a tartamára némileg átírja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Jelenleg milyen feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] Életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A nők kedvezményes nyugdíja akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

CSED és GYED igénylése

Kérdés: Pontosan milyen dokumentumokat, okmányokat kell leadni a kérelmezőnek a CSED- és GYED-igény mellé? A kifizetőhelyi tájékoztató CSED és GYED esetében is csak a születési anyakönyvi kivonatot írja. Szükséges ezenkívül pl. a gyermek tajkártyája, adóazonosító jele vagy lakcímkártyája?
Részlet a válaszából: […] A gyermek tajkártyáját, adóazonosító jelét, illetőleg lakcímkártyáját a CSED- és a GYED-igénylés mellé nem kell benyújtani.CSED-igénylés esetén a csatolandó dokumentumok listája attól is függ, hogy a szülés előtt vagy a szülést követően történik az igénylés.–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

GYED jogalap nélküli folyósítása

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 42/C. §-ának (1) bekezdése értelmében nem jár a GYED, amennyiben a jogosult a Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Munkaerőpiacra lépő

Kérdés: Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.
1
2
3
4
77