Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Elegendő a feleség nyilatkozata arról, hogy nem részesül semmilyen ellátásban, mert nincs munkahelye, vagy valamilyen hivatalos igazolás is szükséges ahhoz, hogy a férj igényelhesse a közös gyermekük után a GYED-et? Az apa egyébként minden jogosultsági feltétellel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint – többek között – az a biztosított szülő jogosult gyermekgondozási díjra, aki a gyermek születését megelőzően 2 éven belül 365 napon át biztosított volt.Szülő természetesen éppen úgy az apa is, mint az anya (valamint az örökbe fogadó szülő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

GYED-jogosultság

Kérdés:

Jogosult lehet GYED-re az édesapa a 2023. augusztus 4-én született gyermeke után, ha a jelenlegi munkaviszonya 2022. október 3-án kezdődött, és jelenleg is tart, de belépéskor nem adta le a társadalombiztosítási kiskönyvét, és semmilyen módon nem igazolta az előző jogviszonyai adatait? A kormányhivatal határozata szerint az anya részére 2024. február 3-ig folyósítottak gyermekgondozást segítő ellátást, ezért az apa 2024. február 4-ei dátummal nyújtotta be az igényét. Amennyiben fennáll a jogosultság, milyen összegű ellátásra lesz jogosult a munkavállaló, ha az alapbére magasabb, mint 373.520 forint, azaz meghaladja a GYED maximálisan adható összegét?

Részlet a válaszából: […] Először is nézzük meg a GYED jogosultságának feltételeit. Az a biztosított szülő jogosult GYED-re, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A 365 napi előzetes biztosítási időbe be kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Ukrán állampolgár CSED- és GYED-jogosultsága

Kérdés: Figyelembe veszik az ukrán biztosítási jogviszonyt a CSED-, illetve a GYED-jogosultság elbírálása során annak az ukrán állampolgárságú édesanyának az esetében, aki Magyarországon rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, és 2023. december hónapban megszületett az első gyermeke? Az érintett a magyar biztosítási jogviszonyában még nem szerezte meg a szükséges 365 nap biztosításban töltött időt, de az ukrán biztosítási jogviszonnyal együtt már meglenne a szükséges idő. Változik a jogosultság, ha a munkavállaló a szülés időpontjában már rendelkezett magyarországi állandó lakhellyel is?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában az 1963. évi 16. tvr.-rel kihirdetett egyezményben foglaltak értelmében az ideiglenes munkaképtelenség esetén járó táppénzt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Álláskeresési támogatásban részesült nő szülése

Kérdés: Jogosult lehet csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra az édesanya abban az esetben, ha 2017. február 1-jétől 2023. november 24-ig folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett, álláskeresési támogatásban részesül 2024. február 28-ig, és első gyermeke születésének várható időpontja 2024. március 7.? Amennyiben jogosult az ellátásokra, milyen alap után és milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] Csecsemőgondozási díjra az jogosult, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és gyermeke a biztosításának tartama alatt vagy annak megszűnését követő 42 napon belül születik. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idő

Kérdés:

Milyen időszakok számíthatók be a csecsemőgondozási díjhoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe? Folyamatosnak kell lennie a biztosításnak, vagy az egyes időszakok között lehet 30 napnál hosszabb megszakítás is?

Részlet a válaszából: […] A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani– a Tbj-tv. 6. §-a szerinti biztosításban töltött időt,– a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés:

Meg kell szüntetnie a munkaviszonyát egy megváltozott munkaképességű munkavállalónak annak érdekében, hogy jogosulttá váljon rokkantsági ellátásra?

Részlet a válaszából: […] Egészen 2023. december 31-jéig a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás megállapítása érdekében meg kellett szüntetni a keresőtevékenységet. 2024. január 1-jétől azonban erre már nincs szükség. A 15. életév betöltésétől 60 százalékos vagy kisebb mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

CSED és GYED méltányosságból

Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon CSED-re és GYED-re az az édesanya, aki 2022. december 28-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, ezt megelőzően nem volt biztosított, mert ápolási díjban részesült, és mellette megbízási szerződés alapján végzett munkát, ahol a megbízási díja nem érte el a minimálbér 30 százalékát, első gyermeke születésének várható időpontja 2024. január 4-e volt, de a gyermek 2023. december 20-án megszületett, így az anyának csak 357 nap biztosítási ideje van? A benyújtott CSED-igényt a munkáltatónál működő kifizetőhely határozatban elutasította.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 50. §-ában foglaltak értelmében a biztosított részére méltányosságból abban az esetben állapítható meg csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, ha az ahhoz szükséges biztosítási idővel az illető nem rendelkezik. Tehát van lehetőség arra, hogy a dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján a dolgozónak jelenleg két egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonya van. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.Ehhez kapcsolódik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Angliából hazaköltöző magyar állampolgár GYED-e

Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon GYED-re az a magyar állampolgárságú nő, akinek a gyermeke 2023 augusztusában született, a jelenlegi munkaviszonya Angliában 2015-ben kezdődött, de 2024. január 31-én megszüntetésre kerül? Az érintett a külföldi jogviszony megszüntetése után visszaköltözik Magyarországra és itthon létesít munkaviszonyt.
Részlet a válaszából: […] Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (Kilépési Megállapodás) hatálya alá tartozik – többek között – az az uniós állampolgár, aki 2021....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Fizetés nélküli szabadság megszakítása

Kérdés: Mi a helyes eljárás a munkaadó részéről abban az esetben, mikor a GYED-ellátásban részesülő kismama kéri fizetés nélküli szabadságának megszakítását, de a kérelem benyújtásával egyúttal közli, hogy ismét várandós, és veszélyeztetett terhessége okán orvosa táppénzre vette? Meg kell szüntetni a fizetés nélküli szabadságot, és ha igen, mikortól (a munkavállaló nem jelzett konkrét dátumot), tekintettel a munkáltató rendelkezésére álló 30 napra? A munkavállaló a veszélyeztetett terhessége miatt nem tud ténylegesen munkába állni.
Részlet a válaszából: […] A gyermek harmadik életévéig járó fizetés nélküli szabadság igénybevételéről, illetve annak megszakításáról a munkaviszony fennállása alatt minden esetben a munkavállaló jogosult döntést hozni [Mt. 128. § (1) bekezdés].Amennyiben tehát a munkavállaló úgy dönt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
4
…
75