Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] ...helyi (települési) önkormányzat választottképviselőjeként (tisztségviselője), VI. társadalmi megbízatású polgármesterként,amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása), illetőleg a tevékenységéből származó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Gépjárművezetők megbízási jogviszonya

Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...A megbízottra [a Tbj-tv. 5. §(1) bekezdés g) pontja alapján] akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembeveendő) havi, illetve napi jövedelme eléri a (tárgyhónapot megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Tényleges járulékalap bejelentése változó bér esetén

Kérdés: Minden hónapban el kell-e küldeni a bejelentést a tényleges járulékalapról annál a fuvarozó cégnél, ahol a gépjárművezetők túlmunkadíjban részesülnek, de ez a túlmunkadíj változó, minden hónapban más összeg? A dolgozók bruttó munkabére 70 000 forint/hó, de a túlmunkadíjjal általában meghaladja a 125 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] ...Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési lehetőséggelabban az esetben szükséges élni, ha a munkavállaló adott havi ténylegesjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimális járulékalap összegét: a125 ezer forintot. A kérdésben említett dolgozók esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Járulékfizetési kötelezettség biztosítási kötelezettséggel nem rendelkező társasági tag esetében

Kérdés: Segítségüket kérjük a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezésében. Konkrétan mely esetekben állhat fenn a járulékfizetési kötelezettség fenti paragrafus alapján? Kell-e valamilyen járulékot fizetni az után a társasági tag után, aki a társaságnál semmilyen tevékenységet nem végez, de egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma tisztázása érdekében egy kissé messzebbrőlkell elindulnunk. Mindenekelőtt arra kell válasz adnunk, hogy egy adott társasvállalkozás tagja mikor minősül társas vállalkozónak. A Tbj-tv. 4. § d) pontjaértelmében a– a betéti társaság bel- és kültagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.