Felszolgálási díj

Kérdés: Kaphatnak felszolgálási díjat az éttermet üzemeltető cégnél dolgozó alkalmi munkavállalók? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a juttatásból?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot a biztosítottól levonni, bevallani és megfizetni. A felszolgálási díj ezt megelőzően is járulékalapot képezett, de utána a nyugdíjjárulékot a foglalkoztatónak kellett megfizetnie.A járulékalapot képező jövedelem után ugyanakkor csak abban az esetben áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...A külön jogszabály szerinti (71/2005. GKM rendelet) felszolgálási díj után a foglalkoztató volt köteles megfizetni a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, míg a vendéglátóüzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Felszolgálási díj I.

Kérdés: Miként módosul a felszolgálási díj utáni nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...míg a 26. § (7) bekezdése előírja, hogy az említett díjazás után a foglalkoztatónak (rendhagyó módon) 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetni.Az új Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szintén járulékalapnak tekinti – az Szja-tv. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Felszolgálási díj II.

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnek fog minősülni, mely után már nem a foglalkoztató fog – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizetni, hanem a foglalkoztatott jövedelméből kell a 25. § (1) bekezdés szerinti 18,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Nyugdíjas munkavállaló felszolgálási díja

Kérdés: Meg kell fizetnie a 15 százalékos nyugdíjjárulékot a munkaadónak az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállaló felszolgálási díja után?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. Tehát, az előzőekben említett sajátos 15 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Borravaló

Kérdés: Helyesen jár el egy kávézót üzemeltető betéti társaság, ha a borravalóként kapott összegeket egy perselyben összegyűjti, és a teljesített munkaórák arányában felosztja az alkalmazottak között? Jól gondolja a munkáltató, hogy ez a juttatás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. alpontja alapján adómentes, és járulékalapul is csak akkor szolgál, ha a dolgozó önként szeretne nyugdíjjárulékot fizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 26. §-ának (7) bekezdése lehetővé teszi, hogy a vendéglátóüzlet felszolgálója önkéntes döntéssel 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizessen a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után. Ennek bevallására a személyijövedelemadó-bevallásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíj mellett elérhető kereset nagyságát a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok akkor korlátozzák, ha a nyugdíjas foglalkoztatott még nem érte el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez tipikusan a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Szervizdíj

Kérdés: Helyesen jár el egy éttermet üzemeltető vállalkozás abban az esetben, ha a nyugtán is szereplő szervizdíj felét kiosztják a közreműködő alkalmazottak között, a másik fele pedig a vállalkozás bevétele marad? A kifizetett szervizdíj után a cég megfizeti a 15 százalékos nyugdíjjárulékot? Lehetőség van arra, hogy a ki nem osztott szervizdíjakat egy későbbi időpontban osszák ki a munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] ...k) pontja alapján a szervizdíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után azonban a foglalkoztatott nem köteles sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni [Tbj-tv. 24. § (1) bekezdés a) pontja]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők öregségi nyugellátása öregségi teljes nyugdíjnak minősül. Ami pedig a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységet illeti, a jövedelemkorlátozás valóban él. Az öregségi nyugellátás mellett csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...teljes nyugdíjra az 1951-ben született személy abban az esetben jogosult, ha az öregségi nyugdíjkorhatárát (62. életév) betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.
1
2