14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Közalkalmazott felmentési ideje
Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?
2. cikk / 14 Egy összegben kifizetett juttatás járulékai
Kérdés: Milyen mértékű társadalombiztosítási járulékot, illetve egyéb közterhet kell fizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha munkavállalójának az utolsó munkában töltött napon többhavi bért fizet ki egy összegben, de a hónapokra lebontott járulékalap nem haladja meg a minimálbér kétszeresét? A 0908-as bevallásban külön kell feltüntetni a tárgyhavi és külön a tárgyhónaptól eltérő, illetve a következő évre áthúzódó kifizetéseket, a tárgyhónaptól eltérő hónapokat viszont összevontan kell közölni, s így előfordulhat, hogy a havi minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalapok összevontan meghaladják ezt az összeget. Az összevont többhavi kifizetést a magasabb vagy az alacsonyabb mértékű járulékokkal kell teljesíteni?
3. cikk / 14 Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
4. cikk / 14 Külföldi cég magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók jogviszonya
Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni, és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?
5. cikk / 14 Külföldi cég magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalóinak jogviszonya
Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?
6. cikk / 14 Alkalmi munkavállaló és regisztrált munkanélküli foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathat-e egy vendéglátó-ipari üzlet alkalmi munkavállalói könyvvel kisegítő felszolgálót? Hol kell jelezni az adóhatóságnak vagy a társadalombiztosításnak, hogy a regisztrált munkanélküli után járó járulékmentességet igénybe szeretné venni a cég, abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől 3 hónapnál hosszabb ideig foglalkoztatja a munkavállalót? Kell-e ezt külön jelenteni az EMMA-ba vagy a társadalombiztosításnak?
7. cikk / 14 EMMA: szakképző iskolai tanuló bejelentése
Kérdés: Be kell-e jelenteni az EMMA-ba a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló gyakorlati oktatását, amelyet egy betéti társaság végez?
8. cikk / 14 EMMA: segítő családtag bejelentése
Kérdés: Be kell-e jelenteni az EMMA-ba a segítő családtagot, illetve kell-e vele munkaszerződést kötni? Ha nem kell bejelenteni, hogyan kell utána a 11 százalékos eho-t megfizetni?
9. cikk / 14 EMMA-bejelentés teljesítése
Kérdés: Hogyan teljesítheti az EMMA-adatszolgáltatást a munkáltató büntetés nélkül abban az esetben, ha a munkavállaló bejelentés nélkül távozik, és soha többé nem jön dolgozni? Néhány iparágban ez gyakran előfordul, a munkáltató nem tudja, mi történt a dolgozóval, legjobb esetben 2-3 hét múlva megjelenik az irataiért, a visszamenőleges kijelentés miatt azonban a Munkaügyi Főfelügyelőség már büntetést szab ki.
10. cikk / 14 Alkalmazott bejelentésének elmulasztása
Kérdés: Egy utazási irodában APEH-ellenőrök jártak, és egy alkalmazottról megállapították, hogy nincs az egészségbiztosítási pénztárhoz bejelentve. Erre hivatkozással – állítólag – az irodát be fogják zárni, illetve büntetést is kapnak. Lehetséges, illetve jogszerű-e mindez, abban az esetben, ha az érintett munkavállalót a cég bizonyíthatóan nyilvántartásba vette, illetve az EMMA-ba is bejelentette?
