91 cikk rendezése:
1. cikk / 91 Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
2. cikk / 91 Letiltás munkabérből
Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?
3. cikk / 91 Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén
Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
4. cikk / 91 Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
5. cikk / 91 Munkavállalás céges rendezvényen
Kérdés:
Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?
6. cikk / 91 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
7. cikk / 91 A Kit. hatálya alatt álló kormányzati tisztviselő visszafizetni rendelt végkielégítésének pénzintézeti végrehajtása
Kérdés: Álláshely elvonása következményeként végkielégítésben részesülő, azonban ismételten kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő kormánytisztviselő a végkielégítés meghatározott részét a 185/2022. Korm. rendelet alapján a korábban kifizető foglalkoztató részére köteles visszafizetni. Azonban az ellene folyamatban lévő végrehajtási eljárásban a bankszámlájára kiadott beszedési megbízással azt a végrehajtó leemelte, a pénzintézet pedig teljesítette. A végkielégítés visszafizetésére így már nem rendelkezik elegendő fedezettel. Melyek a jogkövető eljárásnak az egyes lépései, és miként járjon el ebben a helyzetben?
8. cikk / 91 Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén
Kérdés:
Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?
9. cikk / 91 Munkabér pénzneme
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató, ha a több éve fennálló munkaviszony alapján nála dolgozó munkavállalók részére a továbbiakban külföldi fizetőeszközben kívánja fizetni a munkabért arra való hivatkozással, hogy ő is ebben kapja a bevételei nagy részét, és észszerűsíteni kívánja a pénzügyi helyzetét?
A munkáltató egy belső szabályzatban rendelkezett a változásról, és kérte a dolgozóit, hogy adjanak meg másik számlaszámot az utalás érdekében.
A munkáltató egy belső szabályzatban rendelkezett a változásról, és kérte a dolgozóit, hogy adjanak meg másik számlaszámot az utalás érdekében.
10. cikk / 91 Négynapos munkahét
Kérdés: Mire kell figyelnie a négyhavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatónak abban az esetben, ha költségcsökkentés érdekében a továbbiakban négynapos munkarendet szeretne bevezetni? Terveik szerint a dolgozók a továbbiakban 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát, a jelenléti ívet is ennek megfelelően vezetik, és az ötödik napra pihenőnapot kapnak. Kell módosítani a munkaszerződést ebben az esetben, vagy elegendő, ha a dolgozókat 7 nappal korábban kiértesítik a változásról?