837 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, nyugdíjigényét be is adta. Rendelkezik igazolással a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátás törzsszámáról. A nyugdíj összegének számítása elhúzódik, jelenleg előleget kap. A bérszámfejtő arról tájékoztatta a dolgozót, hogy amíg a nyugdíj összegéről szóló határozat másolatát le nem adja, addig továbbra is minden járulék levonásra kerül. Mikortól számít öregségi nyugdíjasnak: amikor már van törzsszáma, vagy amikor a nyugdíj összegéről szóló határozatot megkapja? Jogosult a bérszámfejtő a nyugdíj összegének meghatározásáról szóló határozatot elkérni?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?

Kérdés: Hogyan változik a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás 2025. január 1-jétől?

Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a személyi jövedelemadó megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki Ausztriában állandó lakhellyel rendelkezik, és ott áll főfoglalkozású munkaviszonyban, a magyarországi foglalkoztatónál pedig távmunkát végez? A munkavállalónak nem kell Magyarországra jönnie a munkavégzés érdekében, egész évben külföldről történik a munkavégzés. Ez alapján a 184. naptól már nem kell vonni Magyarországon a személyi jövedelemadót? A munkavállaló által leadott A1-es igazolás alapján társadalombiztosítási járulékot nem von a magyar munkáltató. Keletkezik valamilyen bejelentési vagy regisztrációs kötelezettség az osztrák, illetve a magyar társadalombiztosítási hatóság felé?

Kérdés: Szabályosan jár el a munkáltató, ha egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási befizetést intéz a munkavállaló helyett oly módon, hogy a munkavállaló nettó munkabéréből vonja le a befizetett összeget? Tehát ez nem a cafeteria keretein belül valósul meg, a munkáltató a befizetés után adót nem von le vagy fizet meg.

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató, amikor a munkavállaló részére a kiskorú gyermekeire tekintettel folyósított beiskolázási támogatásból is érvényesítette a letiltást, és átutalta a levont összeget a bírósági végrehajtó részére? Amennyiben helytelenül járt el a munkáltató vagy a végrehajtó, hogyan igényelhető vissza a levont összeg?

Kérdés: A védekezésben részt vevő munkáltató munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. Az árvízi védekezés miatt juttatott összegből is levonásra kerül a végrehajtónak járó összeg, vagy az mentes a munkabérletiltás hatálya alól?

Kérdés: Munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnál hogyan kell megállapítani a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyek részére járó táppénzt? Folyamatos és átvihető lehet a megbízási jogviszony, vagy meg kell szüntetni és új megbízási szerződést kell kötni immár a jogutódnál? Táppénzre jogosultság és a táppénz összege szempontjából nem mindegy, hogy mi minősül a jogviszony kezdőnapjának. Mikor jár el helyesen a munkáltató?

Kérdés: Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?