Találati lista:
1 Külföldi távmunka adó- és járulékkötelezettségei
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a magyar munkáltatónak, ha munkavállalója hat hónapnál rövidebb időre, például kutatási ösztöndíj keretében másik EU-tagállamba utazik, és ezalatt a magyar munkáltatónak kizárólag külföldről, távmunkában dolgozik? A fogadó államban nem létesít jogviszonyt, és munkabért sem kap. Hol kell megfizetni a munkabér adóját és járulékait, és milyen igazolásokra van szükség?
2 Munkabér lehívása és a végrehajtás ütközése
Kérdés: Cégünk a hónap közbeni bérlehívás lehetőségét biztosítaná a munkavállalóknak. A kérdésünk egyelőre elméleti, de akár a következő hónapokban is felmerülhet a gyakorlatban. Mi a jogszerű munkáltatói eljárás, ha a munkavállaló a ledolgozott időre járó havi munkabérének jelentős részét már lehívta, és ezt követően végrehajtói letiltás érkezik?
3 Nyugdíjas magánszemély által nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót levonni a kamatból, ha egy nyugdíjas magánszemély nagyobb összeget ad kölcsön annak a kft.-nek, amelyben ügyvezető, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik? A magánszemély éves jövedelme meghaladja a minimálbér alapján meghatározott szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt.
4 Minimumjárulék-alap a pénzbeli ellátások számításánál
Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?
5 Munkabérletiltás fix összegben
Kérdés: A végrehajtást kérő és az adós megállapodása alapján a végrehajtó havi fix összegben határozta meg a munkabérből történő letiltást. Hogyan kell ebben az esetben alkalmazni a letiltás általános szabályait, különösen a levonásmentes munkabérre és a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható összegre vonatkozó rendelkezéseket? Mi a munkáltató teendője, ha a fix összegű letiltás mellé a végrehajtó újabb letiltást ad ki?
6 Magánszemély által kft.-nek nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: Le kell vonni a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek járó kamatból abban az esetben, ha kölcsönt nyújtott egy kft.-nek? A magánszemélynek sem tagsági, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya nincs a társasággal.
7 Nyugdíjjogosultság visszamenőleges érvényesítése
Kérdés: Befolyásolja bármilyen módon az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, ha egy kft.-ben munkaviszony keretében dolgozó tag év közben visszamenőleg érvényesíti a nyugdíjjogosultságát? A munkavállaló havi bruttó munka-bére 500 ezer forint.
8 Többletszabadság visszakövetelése
Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető kormánytisztviselő igénybe vett többletszabadsága miatt keletkezett tartozását nem tartalmazta a foglalkoztatói (közszolgálati) igazolás. Visszakövetelhető a túlfizetett szabadság annak ellenére, hogy a foglalkoztatott ebben a formában erről nem értesült?
9 Munkabérelőleg levonása betegszabadságból, táppénzből
Kérdés:
A munkavállaló nyilatkozatával hozzájárult a részére megelőzően folyósított munkabérelőleg munkabérből történő levonásához. Időközben bekövetkezett keresőképtelensége okán a hozzájáruló nyilatkozatát kiterjesztette a táppénzellátására is. A nyilatkozat felhatalmazása alapján megteheti a munkáltató, hogy a táppénzből vonja le az esedékessé vált munkabérelőleget?
10 Téves járuléklevonás utólagos rendezése
Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
