850 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: Megbízási szerződéssel létesített jogviszony esetén a várható CSED/GYED összegének megállapításakor figyelembe lehet venni a korábbi munkaviszonyban kapott bruttó munkabért?

Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó lefoglalta. A letiltás alapján a levonásokat a munkáltató folyamatosan érvényesítette. Adósságrendezés miatt a letiltás a végrehajtó által felfüggesztésre került, ennek ellenére a letiltást a munkáltató még további két hónapon keresztül folytatta. Az illetékes kormányhivatal felhívást intézett a munkáltatóhoz, mert az adós sérelmezte, hogy a munkáltató továbbra is letiltja a munkabérét, és egyben kérte, hogy a letiltott munkabért a munkáltató az adósnak utalja ki. Tovább bonyolítja a problémát, hogy a munkáltató azzal szembesült, hogy időközben a végrehajtást kérő, akinek a letiltott összeget folyamatosan utalta, felszámolás alá került. A felszámoló nem intézkedik a visszautalásról. Mi a helyes és követendő eljárás az ügyben?

Kérdés:

Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételeinek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?

Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?

Kérdés:

Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?

Kérdés:

Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulékalapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?

Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?

Kérdés:

Terheli az egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy részére biztosított béren kívüli juttatások után a kifizetőt adó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek a 2025. december 1-jétől alkalmazásában álló munkavállaló esetében, aki 2026. április 9-től négyéves gyermeke jogán GYÁP-igényt nyújtott be, és egyben kérte, hogy a 2026. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezések szerint, a táppénz összegének megállapítása során az előző munkáltatójánál elért jövedelme is kerüljön beszámításra, mert az lényegesen kedvezőbb, mint a jelenlegi jövedelme? A munkavállaló előző munkaviszonya 2020. április 1-jétől 2025. november 30-ig állt fenn.

Kérdés: Az Európai Unió országaiban melyek azok az ellátások, amelyek anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátásnak, illetve melyek azok, amelyek családi ellátásnak minősülnek?