9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Álláskeresési járadék
Kérdés: Mikor jár az álláskeresési járadék, és mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló a folyósítás időtartamának lejárta előtt talál munkát?
2. cikk / 9 Egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások meghosszabbítása
Kérdés: Mely esetekben és mikortól alkalmazható pontosan az egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés? Kérelmezni kell a hosszabbítást, vagy automatikusan hosszabbodik meg a jogosultság?
3. cikk / 9 Kereseti korlát elérése
Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
4. cikk / 9 Családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok
Kérdés: Szükséges a gyermek tajszámának megadása a családi kedvezmények rögzítéséhez? Jogosult lehet a dolgozó a kedvezményre abban az esetben, ha megtagadja ennek az azonosítónak a megadását, mert úgy gondolja, hogy az felesleges?
5. cikk / 9 Külföldön élő személy családi pótléka
Kérdés: Van valamilyen teendője annak a személynek, aki már hosszabb ideje külföldön él, de a családi pótlékot még mindig kapja Magyarországról, és ez alatt az idő alatt semmilyen igazolást nem kért tőle a folyósító? Hibás ez az eljárás, illetve követett el valamilyen hibát a kérelmező?
6. cikk / 9 Külföldön élő igénylő családi pótléka
Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön dolgozó és élő szülő most vette észre, hogy a gyermeke után folyamatosan kapja a családi pótlékot a folyószámlájára? Az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Felelőssé tehető-e az igénylő a hibáért, vagy nem is történt hiba?
7. cikk / 9 Jogalap nélküli ellátás visszafizetése elhunyt személy esetében
Kérdés: Jogosan kéri-e vissza a jogalap nélkül kiutalt ellátást az örököstől a Magyar Államkincstár abban az esetben, ha a fogyatékossági támogatásban részesült édesanyja meghalt, de nem volt hagyatéki tárgyalás, mert nem hagyott semmit a gyermekére?
8. cikk / 9 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
9. cikk / 9 Jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése
Kérdés: A hatályos rendeletek értelmében a nyugdíj visszamenőleg hat hónapra igényelhető, amennyiben a jogosultsági feltételekkel az igénylő rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a nyugellátásban részesülő nem köteles nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért a tőle levont járulékokat a munkáltatónak részére vissza kell fizetnie. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha huzamosabb táppénzes állományt követően kerül sor visszamenőleges hatállyal a nyugellátás megállapítására és folyósítására? A munkáltató tb-kifizetőhely lévén táppénzt fizetett a dolgozónak, melyet mint nyugdíjas nem vehetett volna igénybe. A munkáltató törvényesen járt el. Dolgozója nyugdíj-megállapításának dátumáról az Igazgatóság által megküldött határozatból szerzett tudomást. Visszakövetelheti-e a kifizetőhely a korábban kifizetett táppénzt, mert az jogalap nélküli ellátássá vált, vagy a kifizetett ellátás a munkáltató vesztessége?