9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Külföldön élő személy családi pótléka
Kérdés: Van valamilyen teendője annak a személynek, aki már hosszabb ideje külföldön él, de a családi pótlékot még mindig kapja Magyarországról, és ez alatt az idő alatt semmilyen igazolást nem kért tőle a folyósító? Hibás ez az eljárás, illetve követett el valamilyen hibát a kérelmező?
2. cikk / 9 Korhatár előtti ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Figyelembe kell venni a havonta fizetett tételes adót egy korhatár előtti ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó keresetének vizsgálata során?
3. cikk / 9 Külföldön élő igénylő családi pótléka
Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön dolgozó és élő szülő most vette észre, hogy a gyermeke után folyamatosan kapja a családi pótlékot a folyószámlájára? Az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Felelőssé tehető-e az igénylő a hibáért, vagy nem is történt hiba?
4. cikk / 9 Túlfolyósított ellátás visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője annak a nyugdíjas személynek, aki családi pótlék túlfolyósítása miatt méltányossági kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz annak érdekében, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől, de azt a választ kapta, hogy az egyik feltétel, nevezetesen az adók módjára való behajtás lehetősége nem teljesül? Ez a válasz kb. 4 hónapja érkezett, azóta nem történt semmi.
5. cikk / 9 Adósság letiltása a családi pótlékból
Kérdés: Van-e törvényes lehetősége letiltani az adóhatóságnak vagy bármilyen egyéb hatóságnak az adósság összegét a családi pótlékból?
6. cikk / 9 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
7. cikk / 9 Családi pótlék túlfolyósítása
Kérdés: Családtámogatási kifizetőhely 7 évig folyamatosan túlfolyósította a családi pótlékot. A jogosult a kisebbik gyermek születése után benyújtotta a családipótlék-igényt a kifizetőhelyhez, amelyen nemcsak a kisebb, hanem a nagyobb gyermek után is kérte az ellátás folyósítását. Ez előtt az időszak előtt a nagyobb gyermek után az Államkincstár folyósította a pótlékot. A kifizetőhely megkezdte a folyósítást a két gyermek után, de a nagyobb után az Államkincstár is tovább folyósította. Visszakérheti-e a kifizetőhely a jogosulatlanul igénybe vett ellátást, és ha igen, mennyi időre visszamenőleg?
8. cikk / 9 Jogalap nélkül felvett ellátások
Kérdés: Hogyan téríttetheti meg a túlfolyósított ellátást egy általános kifizetőhelyet működtető cég, amelynél az utóbbi időben többször is előfordult ilyen hiba?
9. cikk / 9 Jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése
Kérdés: A hatályos rendeletek értelmében a nyugdíj visszamenőleg hat hónapra igényelhető, amennyiben a jogosultsági feltételekkel az igénylő rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a nyugellátásban részesülő nem köteles nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért a tőle levont járulékokat a munkáltatónak részére vissza kell fizetnie. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha huzamosabb táppénzes állományt követően kerül sor visszamenőleges hatállyal a nyugellátás megállapítására és folyósítására? A munkáltató tb-kifizetőhely lévén táppénzt fizetett a dolgozónak, melyet mint nyugdíjas nem vehetett volna igénybe. A munkáltató törvényesen járt el. Dolgozója nyugdíj-megállapításának dátumáról az Igazgatóság által megküldött határozatból szerzett tudomást. Visszakövetelheti-e a kifizetőhely a korábban kifizetett táppénzt, mert az jogalap nélküli ellátássá vált, vagy a kifizetett ellátás a munkáltató vesztessége?