Találati lista:
741. cikk / 1127 GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.
742. cikk / 1127 Vállalkozói jogviszony korábbi munkáltatóval
Kérdés: Létrehozhat-e 2011. január 1-jétől vállalkozói jogviszonyt korábbi munkáltatójával az a munkavállaló, aki 2010 novemberétől korengedményes nyugdíjban részesül? Nem veszíti-e el a nyugdíját a vállalkozói tevékenység megkezdésével?
743. cikk / 1127 Angliából hazatért kismama ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásokra jogosult az a kismama, aki három évig Angliában dolgozott bejelentett biztosítottként, majd munkaviszonyát megszüntetve 2010 októberében kilenc hónapos terhesen hazajött, a hazajövetelét követő napon vállalkozói tevékenysége kezdését bejelentette a hatóságoknak, és kérte az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását is, és két hét múlva megszületett az első gyermeke?
744. cikk / 1127 Egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van-e valamilyen kockázata vagy jogi akadálya annak, hogy egy egyéni vállalkozó önellenőrizze a 2010. évben bevallott járulékait, és az eredetileg megállapított havi 150 000 forint összegű tevékenységre jellemző keresetet, amely után megállapította és megfizette a járulékokat, a minimálbérnek megfelelő összegre módosítsa?
745. cikk / 1127 Pályakezdő fogalmának meghatározása
Kérdés: Igényelhet-e Start kártyát az a majdani pályakezdő, aki egyetemi tanulmányai folytatása alatt egy betéti társaság kültagjaként társas vállalkozó volt?
746. cikk / 1127 Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj
Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
747. cikk / 1127 Munkaviszony megszüntetése terhesség esetén
Kérdés: Mikor célszerű megszüntetni annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akit alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, majd 2010. április 28-tól teljes munkaidőben foglalkoztat egy egyéni vállalkozó, és terhessége miatt 2010. december 1-jétől táppénzes állományba fog kerülni? A munkáltató nem kívánja állományban tartani a dolgozót, aki úgy nyilatkozott, hogy a gyermek után járó ellátások igénybevétele után már nem akar visszamenni dolgozni, de szeretnének úgy eljárni, hogy az édesanya jogosult legyen a szüléshez kapcsolódó ellátásokra.
748. cikk / 1127 Háztartási munka
Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
749. cikk / 1127 Egyéni vállalkozó bérbeadása
Kérdés: Hogyan kell bejelentenie a választását annak az egyéni vállalkozónak, aki bérbeadási tevékenységet is végez, de az ebből származó jövedelemre nem az egyéni vállalkozásból származó jövedelmekre vonatkozó szabályozást szeretné alkalmazni?
750. cikk / 1127 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
