Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. június 3-án (259. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4415

[…] mértékének (ellenértékének) meghatározását.Az ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy alkalmas legyena) a tag teljesítményének figyelembevételére ésb) a megtermelt javakból való részesedés teljesítménnyel arányos meghatározására.Tagi munkavégzés esetén a tagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját is. Tagi munkavégzési jogviszony esetén a tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő öt napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani. A szociális szövetkezet tagjainak társadalombiztosítási jogállásáról a Tbj-tv. rendelkezik. Azon tagok biztosítási és járulékfizetési kötelezettségére, akik a szociális szövetkezet tevékenységében munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban vesznek részt, a Tbj-tv. munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban álló személyekre irány­adó általános szabályait kell alkalmazni. Ennek következtében ők biztosítási kötelezettség alá esnek – a megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyban állók csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri a minimálbér 30 százalékát -, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. A munkaviszonyban tevékenykedő tag az előbbieken felül a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulékot is köteles megfizetni. Mindezen túlmenően a szociális szövetkezet 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót köteles a részükre kifizetett adóelőleg-alapot képező jövedelem után fizetni. A szociális szövetkezet azon tagjai, akik a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban állnak – kivéve e jogviszonyuk szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után havi 6810 forint (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A tagi jogviszony szünetelése alatt a szociális szövetkezetnek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. A szociális szövetkezet a havi 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. Ezt a kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.A szociális szövetkezetnek a fizetendő járulékokat, azok mértékét annak függvényében kell megállapítania, hogy milyen jogviszony – munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony, illetőleg a sajátos tagi munkavégzés – keretében valósul meg a tag személyes közreműködése. Annak eldöntése, hogy a tag a személyes közreműködést milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban végzi, a felek kompetenciájába tartozik, a jogviszony típusát az elvégzendő feladatok függvényében szabadon határozzák meg. Mivel kérdezőnk a tagok jogviszonyára nézve nem adott információt, ezért nem áll módunkban konkrétan meghatározni az utánuk keletkező járulékfizetési kötelezettséget. Ugyanez vonatkozik a bt. beltagjára is azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a szövetkezetben munkaviszony keretében, legalább 36 órás heti munkaidőben dolgozik, akkor a bt.-ben nem minősül főállású kisadózónak. A szövetkezeti tagsági viszony nem jelent automatikus járulékfizetési kötelezettséget, ahogy az előzőekben már leírtuk, a járulékfizetési kötelezettség az adott tag munkavégzésétől, jogviszonyától függően keletkezik. A szövetkezetben munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem álló, díjazásban nem részesülő tag után járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban […]