137 cikk rendezése:
              
              
            51. cikk / 137 Családi járulékkedvezmény
                Kérdés: A július 1-jén hatályba lépett Tbj-tv. úgy fogalmaz, hogy a családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék összegét. Ez azt jelenti, hogy 2020. július 1. után a GYED-ből vont nyugdíjjárulék nem csökkenthető a járulékkedvezménnyel?
              
              
              
            52. cikk / 137 Családi járulékkedvezmény
                Kérdés: Érvényesíthető 2020. július 1-jétől a családi járulékkedvezmény a GYED-ből levonásra kerülő nyugdíjjárulékból?
              
              
              
            53. cikk / 137 Ügyvezetés munkaviszony mellett
                Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
              
              
              
            54. cikk / 137 Családi kedvezmény érvényesítése
                Kérdés: Egy hónapon belül több eltérő jogcímű kifizetés esetében van lehetősége a munkavállalónak arra, hogy rendelkezzen a munkáltató felé, hogy kifejezetten melyik kifizetés esetében érvényesítsen családi kedvezményt és melyik jövedelemből ne?
              
              
              
            55. cikk / 137 Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető
                Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
              
              
              
            56. cikk / 137 Családi kedvezmény hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén
                Kérdés: Figyelembe vehető kedvezményezett eltartottként a családi kedvezmény igénybevétele során a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek abban az esetben, ha jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Továbbra is fennáll a nappali tagozatos hallgatói jogviszony ebben az esetben? A családban van egy középiskolás gyermek is, aki után a szülők családi pótlékot vesznek igénybe.
              
              
              
            57. cikk / 137 Adókedvezmények érvényesítése
                Kérdés: Van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen sorrendben érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény annál a munkavállalónál, aki mindkettőre jogosult? Abban az esetben, ha a személyi kedvezményt érvényesítik először, a családi kedvezmény fennmaradó része járulékkedvezményként érvényesíthető, ellenkező esetben viszont a személyi kedvezmény tulajdonképpen elveszik.
              
              
              
            58. cikk / 137 Családi járulékkedvezmény
                Kérdés: Érvényesítheti a tagi jövedelme után bevallott nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezményként a családi adókedvezményből fennmaradó részt egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó, aki a gyermekei utáni családi adókedvezményt nem tudja maradéktalanul igénybe venni az összevont adóalapba tartozó jövedelme alapján?
              
              
              
            59. cikk / 137 Családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok
                Kérdés: Szükséges a gyermek tajszámának megadása a családi kedvezmények rögzítéséhez? Jogosult lehet a dolgozó a kedvezményre abban az esetben, ha megtagadja ennek az azonosítónak a megadását, mert úgy gondolja, hogy az felesleges?
              
              
              
            60. cikk / 137 Egészségpénztári adomány
                Kérdés: Adómentes juttatásnak minősül a 2019. január hónapban átutalt egészségpénztári adomány abban az esetben, ha a foglalkoztató 2018. évben minden hónapban fizetett dolgozónként 5000 forint értékben ilyen juttatást? Hogyan változik az adomány adózása 2019. évben?
              
              
              
            
 